Életének 85. évében elhunyt Komora Imre, korábbi válogatott játékos, egykori szövetségi kapitány - adta hírül honlapján a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) csütörtökön.
nemzeti archivum
Komora Imre 1940. június 5-én Budapesten született. Pályafutását a szombathelyi Haladásban kezdte. 1961 nyarán került a Bp. Honvédhoz, ahol sportolói pályafutása végéig játszott.
"Alighanem a legszívesebben a Bozsik, Tichy, Komora belsőhármas tagjaként szerepelt, 278 bajnoki meccset játszott a kispesti klub színeiben" - írta az MLSZ, kiemelve, hogy 1964-ben, pályafutása legsikeresebb idényében Eb-bronzot és olimpiai aranyat nyert.
A Honvéddal játékosként elért legnagyobb sikere a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerése volt, 1964-ben. Kétségtelenül az volt pályafutása legeredményesebb idénye, hiszen harmadik lett az A válogatottal a spanyolországi Eb négyes döntőjében, s olimpiai bajnok Lakat Károly irányításával Tokióban. Klubjával bajnoki ezüstöt nyert, az MNK-győzelem mellett.
Kétszer volt válogatott, másodszor 1968-ban, a szovjetek elleni Eb-negyeddöntőben. 1972-es visszavonulása után is maradt a katonaklubnál, ahol szakosztályvezetőként tevékenykedett, majd 1982 és 1986 között vezetőedző volt. Az eredmények a klubtörténet legsikeresebb edzőjévé emelték, három bajnoki címet nyert, egyszer a Magyar Népköztársasági Kupa győztese is lett.
1986 őszén három mérkőzésen töltötte be a szövetségi kapitányi posztot. Utána menedzserként segítette Détári Lajos pályafutását, majd a görög Olympiakosz technikai igazgatója volt (1989-1990). A kilencvenes években két periódusban ismét vezetőedzőként dolgozott (1997-1998, 1999), illetve a klubigazgatói tisztséget is betöltötte - áll az MLSZ honlapján.
Komora Imrét a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
