Életének 85. évében elhunyt Komora Imre, korábbi válogatott játékos, egykori szövetségi kapitány - adta hírül honlapján a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) csütörtökön.
nemzeti archivum
Komora Imre 1940. június 5-én Budapesten született. Pályafutását a szombathelyi Haladásban kezdte. 1961 nyarán került a Bp. Honvédhoz, ahol sportolói pályafutása végéig játszott.
"Alighanem a legszívesebben a Bozsik, Tichy, Komora belsőhármas tagjaként szerepelt, 278 bajnoki meccset játszott a kispesti klub színeiben" - írta az MLSZ, kiemelve, hogy 1964-ben, pályafutása legsikeresebb idényében Eb-bronzot és olimpiai aranyat nyert.
A Honvéddal játékosként elért legnagyobb sikere a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerése volt, 1964-ben. Kétségtelenül az volt pályafutása legeredményesebb idénye, hiszen harmadik lett az A válogatottal a spanyolországi Eb négyes döntőjében, s olimpiai bajnok Lakat Károly irányításával Tokióban. Klubjával bajnoki ezüstöt nyert, az MNK-győzelem mellett.
Kétszer volt válogatott, másodszor 1968-ban, a szovjetek elleni Eb-negyeddöntőben. 1972-es visszavonulása után is maradt a katonaklubnál, ahol szakosztályvezetőként tevékenykedett, majd 1982 és 1986 között vezetőedző volt. Az eredmények a klubtörténet legsikeresebb edzőjévé emelték, három bajnoki címet nyert, egyszer a Magyar Népköztársasági Kupa győztese is lett.
1986 őszén három mérkőzésen töltötte be a szövetségi kapitányi posztot. Utána menedzserként segítette Détári Lajos pályafutását, majd a görög Olympiakosz technikai igazgatója volt (1989-1990). A kilencvenes években két periódusban ismét vezetőedzőként dolgozott (1997-1998, 1999), illetve a klubigazgatói tisztséget is betöltötte - áll az MLSZ honlapján.
Komora Imrét a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
"Vissza kell hódítanunk azokat az intézményeket, amelyek most maffiózók, puccsisták vagy csalók kezében vannak, és vissza kell adnunk azokat a népnek a védelmük, a fejlődésük és a szuverenitásuk érdekében" - jelentette ki Santiago Abascal.
Soltész Miklós a Mecsek dél-keleti lábánál fekvő kistelepülés nemrégiben kormányzati támogatással megújult - Szent Demeter nagyvértanúnak szentelt - szerb ortodox templomának átadóünnepségén vett részt.
Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlathoz kapcsolódóan, a szeptember 15-28. közötti időszakban a Magyar Honvédség erői és eszközei az ország több nagyvárosa között harcszerű menetet hajtanak végre. A gépjárművekből és harcjárművekből álló katonai konvojokat esetenként a légierő forgószárnyas légijárművei kísérik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
