Ferenc pápa december 24-én este nyitja meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amivel kezdetét veszi a jubileumi szentév, december 26-án pedig a római Rebibbia börtönben teszi meg ugyanezt - jelentette be Rino Fisichella érsek a szentév programjának bemutatásán hétfőn. A 2025-re meghirdetett szentév kezdeti időpontja idén december 24., 19 óra lesz, amikor Ferenc pápa misét mutat be a Szent Péter téren, majd megnyitja a bazilika szent kapuját.
A szentév meghirdetését harangkoncert kíséri. A szentév rendezésével megbízott Rino Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke sajtótájékoztatón mutatta be az egyházi programsorozat főbb eseményeit. Az érsek hangsúlyozta, hogy a szent kapun elsőként Ferenc pápa lép át, és az év során a Rómába érkező zarándokok is ezen a kapun haladnak át. Megfelelő lelki felkészülés után az áthaladás bűnbocsánat elnyerését is jelenti. A szent kaput 2026. január 6-án zárják le ismét. Az egyház a hagyomány szerint 25 évente hirdet meg szentévet. 2000-ben II. János Pál vezette, de Ferenc pápa, két évvel megválasztása után, 2015-2016-ban is tartott egy rendkívüli szentévet. A szentév a Szent Péter-bazilika egyébként zárva tartott szent kapujának a megnyitásával veszi kezdetét, amelyet a többi római bazilika szent kapujának kitárása követ.
Fisichella érsek bejelentette, hogy az első keresztény vértanú, Szent István ünnepén, december 26-án, Ferenc pápa az olasz főváros legnagyobb büntetés-végrehajtási intézetében, a Rebibbia börtönben nyit meg jelképes szent kaput. Az egyházfő a remény üzenetét akarja így kifejezni és eljuttatni a világ összes börtönébe - hangoztatta Fisichella. Hozzátette, hogy a pápa régóta szorgalmaz amnesztiát, amelynek meghirdetése akár Olaszországban, akár máshol a szentévben következhetne be. Az érsek elmondta, hogy a Szentszék szeptemberben megállapodást írt alá az olasz igazságügyi tárcával és a római főpolgármesterrel egyes rabok társadalmi munkában való foglalkoztatásáról a szentév programjain.
Ferenc pápa gyakran látogat börtönbe; a húsvéti szertartások alkalmával, a nagycsütörtöki lábmosást általában börtönökben végzi el. A 2015-2016-os szentévben is felkereste a római börtönöket, és az egyik szent kaput a főváros legnagyobb menhelyén nyitotta meg. A szentév során jelentős és részben ingyenes kulturális események is kísérik az egyházi programokat. November 27-től január 27-ig Marc Chagall 1938-as Fehér keresztrefeszítés című festménye lesz látható első alkalommal Olaszországban. A római templomok kiállítják ritkán látott kincseiket, a többi között december 8-ig látható a Szent Péter-bazilika főoltáránál kiállított pápai trón, amelyet a IX. századra datálnak, és azóta csak néhány alkalommal volt megtekinthető. A sajtótájékoztatón Fisichella érsek arra is utalt, hogy a kevesebb mint két hónap múlva kezdődő szentévre indított munkák nagy része a számítások szerint nehezen fog befejeződni. A Róma utcáin, terein zajló helyreállítás, burkolatcsere, alagútfúrás kemény próbára teszik a lakosokat és látogatókat.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.