Húszi zsoldosok is felbukkanhatnak az ukrán fronton Moszkva oldalán
2024. november 24. 21:52
A jemeni húszik is Oroszország oldalán harcolhatnak majd Ukrajnában. Diplomáciai források szerint a húszik esetleges megjelenése egyértelmű jele lehet Oroszország közel-keleti befolyásszerzésének.
A jemeni húszikhoz köthető zsoldoscsoportok is megjelenhetnek Oroszország oldalán az ukrajnai fronton – írja a Financial Times. A lap szerint magas fizetést és orosz állampolgárságot ígérnek az orosz hadsereghez csatlakozó, Irán által is támogatott síita milicistáknak.
A 2023. október 7-én, a Hamász támadásával kezdődött izraeli háború eszkalációjának folyományaképpen a Teheránnal szoros kapcsolatokat ápoló jemeni felkelők kiterjedt rakétahadjáratot indítottak a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl térségében, súlyos mértékben megzavarva ezzel a globális ellátási láncokat.
Amerikai diplomaták az FT szerint úgy nyilatkoztak, a húszik esetleges megjelenése egyértelmű jele lehet Oroszország közel-keleti befolyásszerzésének, mivel ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen lett volna, hogy jemeni zsoldosok harcolhassanak majd Ukrajnában. Továbbá, egy lehetséges jemeni részvétel Ukrajnában azt is mutathatja, hogy Oroszország a kollektív Nyugattal való konfrontációjában egyre közelebb kerül Iránhoz és a vele szövetséges közel-keleti paramilitáris csoportokhoz.
Mint ismert korábban észak-koreai katonák érkezéséről is beszámoltak, akiket az oroszok oldalán vethettek be, főleg a kurszki fronton.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
