Január 1-től új zenés színházat alakítanak az Erkel Színházból - jelentette be Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában pénteken.
Két kiváló, nagy tapasztalattal rendelkező művész fogja vezetni az új színházat, Cseke Péter a Kecskeméti Nemzeti Színházból és Szente Vajk a Madách Színházból - mondta Novák Irén.
"Kifejezetten zenés repertoárt álmodtak meg, ami családok számára elérhető. Ez az egyik legnagyobb befogadóképességű színházunk, gyönyörű építészeti miliővel, úgyhogy sikerre van ítélve a kettejük művészi munkája által" - jelentette ki a helyettes államtitkár, aki hozzátette, hogy arra számítanak, az új színház a magyar kultúra javát fogja szolgálni, a közönség pedig elégedett lesz vele.
Arról is beszélt, hogy idén 4,475 milliárd forint támogatást kapnak az előadóművészek. Emlékeztetett arra, hogy ez a támogatási lehetőség minden évben rendelkezésére áll az előadóművészeti szervezeteknek az adott éves keretösszeg függvényében.
"Idén négymilliárd forintot szánt erre a Kulturális és Innovációs Minisztérium, és azt láttuk, hogy olyan szép pályázatok jöttek, olyan nagy volt az igény erre a támogatásra, hogy Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter megemelte az összeget" - mondta Novák Irén.
Hozzátette, hogy nyolc altémára lehetett benyújtani pályázatot, többek között fiataloknak szóló programokra, új produkciók színpadra állítására, fesztiválok támogatására és a vidéki operajátszás erősítésére.
A műsorban elhangzott, hogy idén 1049 szervezet nyújtott be pályázatot, és 382 nyert támogatást a szakmai kuratórium döntése alapján.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
