Sérülteket mentett ki felborult autóból a bátor magyar tiszt
2024. december 7. 12:19
Árokba csapódott és a tetejére átfordult gépjárműből mentett ki egy idős házaspárt Fazekas Flórián főhadnagy, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség tisztje a közelmúltban.
A főhadnagy (Dobó Istvánnak az egri várvédéskor főhadnagy volt a rangja) – Kép: honvedelem.hu
A beosztásában gyakorlattervezéssel és képességellenőrzéssel foglalkozó katona azonnal félreállt autójával, amikor meglátta, hogy az M7-es autópályán Székesfehérvár és Velence között egy gépjármű az árokban a feje tetején áll. A korábban odaérkező civil autósok telefonon segítséget hívtak és a mentést is megpróbálták, de sikertelenül. Fazekas főhadnagy az egyik hátsó ajtón keresztül bekúszott az utastérbe, ahol a sérült hölgyet kikérdezte állapotáról, majd a harctéri életmentő katonai ismeretekkel is rendelkező tiszt gyors és szakszerű vizsgálat után biztonságosan kijuttatta a járműből. Ezt követően visszakúszott az autóba és nagy erőfeszítéssel kiszabadította a kocsi másik utasát, egy idős, eszméleténél lévő férfit, akinek az egyik lába a kormány mögé szorult és fájlalta a bal vállát is.
Fazekas főhadnagy később pontos információkkal látta el a helyszínre érkező mentőket, majd az újabb mentőegység, a rendőrség, a katasztrófavédelem, és a mentőhelikopter érkezéséig szakszerűen biztosította a helyszínt. A mentésben résztvevő szervezetek képviselői megköszönték a főhadnagynak a bátor helytállást és a gyors elsősegélynyújtást.
Cselekedetéért Fazekas Flórián főhadnagynak dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke „Különleges helytállásért emlékérmet” adományozott, amelyet a főhadnagy december 5-én vehetett át.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
