A 2020-as évtized a nagy gazdasági világrendszerek átalakulásának időszaka, amikor a változások összessége kritikus nagyságot ér el. A világban zajló történelmi jelentőségű változások, megatrendek ismerete segíthet abban, hogy ezeket előnyünkre fordítva gazdaságunkat fenntartható sikeres pályára állítsuk - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön Budapesten, a Megatrendek - A világunkat formáló 64 alapvető megatrend című MNB-kiadvány bemutatóján.
Kiemelte: a véletlenszerűnek hitt napi események mögött gyakran trendszerű folyamatok figyelhetők meg, ezért fontos, hogy ezeket a történelmi léptékű változásokat felismerjük és azonosítsuk.
Virág Barnabás kifejtette: a megatrendeken belül is kiemelhető négy szupertrend, a klímaváltozás, a technológiai forradalom, a geopolitikai átalakulás, valamint a demográfiai változások. Az utóbbi még viszonylag kevésbé kutatott terület, pedig jelentős hatással van az államok költségvetési politikájára, és meghatározza egy ország fogyasztási és megtakarítási szokásait - tette hozzá.
A világ kilépett abból a gazdasági rendszerből, amely az 1980-as évektől meghatározta működését - hangsúlyozta, hozzátéve: a válsággal, háborúkkal, energiakrízissel sújtott 2020-as évtized rendkívüli kihívását épp az okozza, hogy a sokszor egymáshoz kapcsolódó megatrendek kritikus tömege ért fordulóponthoz. Erre példaként a klímaváltozást hozta fel.
Ismertetése szerint a globális felmelegedés közelít az átbillenési pont felé, tavaly az iparosodási előtti időszakhoz képest az átlagos globális hőmérsékletemelkedés először haladta meg a Párizsi Klímaegyezményben célként megjelölt másfél Celsius fokot.
Szólt arról is, hogy egyre nagyobb sebességgel terjednek el az új technológiák, így például a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, amely a pénzügyi rendszert is forradalmasította, átalakítva a hagyományos bankrendszer működését. Ez a jegybankok működésére is hatással volt, amelyek gőzerővel dolgoznak a digitális jegybankpénzek kialakításán világszerte - mondta.
Virág Barnabás kitért arra, hogy a világgazdaság a 18. századig tartó lineáris növekedését követően az ipari forradalmat követően gyors növekedést mutatott, amely a második világháborút követően exponenciális növekedésbe váltott át.
Példaként említette, hogy az elmúlt 20 évben a világ GDP-kibocsátása meghaladta az azt megelőző száz év gazdasági teljesítményét. A gazdasági növekedést az elmúlt évtizedekben az aktív népesség robbanásszerű növekedése hajtotta, azonban a demográfiai folyamatok megváltozásával most először a világtörténelem során csökkenő népességszámmal kell szembenézni több kontinensen, így Ázsiában is.
Rámutatott, hogy a világgazdaság súlypontja az elmúlt évtizedekben egyre inkább Ázsia felé tolódott, gazdaságilag ez a régió lett a világ legerősebb kontinense, még akkor is, ha az elmúlt években Kína lassuló gazdasági növekedési ütemet ért el.
Egy másik meghatározó trend az alelnök szerint az adósságszintek globális emelkedése, és az, hogy a növekvő kamatterhek finanszírozása az emelkedő kamatkörnyezetben egyre több országnak okoz gondot. A jövedelmi különbségek szélesedésével kapcsolatban megjegyezte: a világ felnőtt lakosságának 1,5 százaléka birtokolja a globális vagyon mintegy felét.
Matolcsy György, az MNB elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta: a 21. században egy nemzet akkor lehet sikeres, ha a tudást és a tehetséget a technológiával és a tőkével össze tudja kapcsolni. Hangsúlyozta, hogy a megatrendek tanulmányozása közelebb vihet a jövő megértéséhez, és a rendszerek mintázatainak felismerése segít előrejelezni a jövőbeli változásokat.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke köszöntőt mond az MNB Megatrendek - A világunkat formáló 64 alapvető megatrend című kiadványának bemutatóján az MNB budapesti székházában 2025. január 21-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Az nyeri a jövőt, aki a legpontosabban ismeri az azt alakító megarendeket - hangoztatta Matolcsy György.
A jegybank kiadványában a szerzők a gazdaság és a társadalom működését meghatározó 64 megatrendet azonosítottak, amelyeket nyolc főbb kategóriába csoportosítottak.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadványban összesített megatrendek esetében is igaz a Pareto-szabály, amely szerint a változások döntő részét az erőforrások kis hányada adja, ezért fontos, hogy ezeket minél pontosabban azonosítsuk.
A 64 megatrend közül Matolcsy György kiemelte a világban zajló technológiai forradalmat, azon belül is a mesterséges intelligencia térhódítását, a geopolitikai változásokat, két világrendszer kialakulását, valamint a klímaváltozást és hatásait.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.