Száz évvel ezelőtt január 22-én jelent meg az első magyar keresztrejtvény, a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete (ROE) vasárnap versennyel ünnepli az évfordulót - közölte Kasparek Éva, a ROE elnöke az MTI-vel.
rejtvenyfejtes.hu
Elmondta, 1925. január 22-én jelent meg az első "keresztszórejtvény" a Ma Este című hetilap hasábjain Kristóf Károly újságíró tollából, amely egy 10-szer 10-es mezőben 17 fekete négyzettel, 25 vízszintes és 18 függőleges, számmal jelzett feladvány volt. Minden számjelzésnél új szó kezdődött, amely az első fekete kockáig tartott. A rejtvénynek nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek.
Kasparek Éva - egy.hu
Az első keresztszórejtvény nyereménye is újszerű volt: az akkoriban divatos mahdzsong játékot sorsolták ki a helyes megfejtők között. A keresztrejtvény-fejtés akkora divat lett, hogy már 1925-ben megrendezték az első "megfejtő-versenyt", amelyet Kerényi Irén tanárnő nyert meg.
Hozzátette, az elmúlt száz évben Magyarország igazi rejtvénynagyhatalommá vált, hiszen sok országban jellemzően a szudoku mellett csak hagyományos és skandináv keresztrejtvényeket tartalmazó kiadványokat lehet vásárolni, míg Magyarországon a több száz rejtvénymagazin között számos, speciális típusú feladványokat tartalmazó újság is található.
Az 1992 óta megrendezett logikai rejtvényfejtő-világbajnokságok története során pedig a magyar válogatott csapatban már ötször volt bronzérmes, míg egyéniben Madarassy Pál 2007-ben világbajnok lett.
Közölte, a ROE az első magyar keresztrejtvény megjelenésének századik évfordulója alkalmából országos egyéni rejtvényfejtő versenyt rendez a legnagyobb magyar rejtvénylapok kiadóival közösen vasárnap, az ELTE Gömbaulájában.
A résztvevőknek három óra alatt kell mindenféle segítség nélkül minél több feladványt megoldani a felkínált száz rejtvényből. A feladványok között lesznek kisebbek és könnyebbek, de lesznek mestereknek való rejtvénycsemegék is. Az egyes feladványok nehézségüktől függően különböző pontot érnek, és a legtöbb pontot szerzők lesznek a verseny győztesei.
Megjegyezte, a verseny a ROE legnagyobb rendezvénye, a vasárnapi megmérettetésre előzetesen már több mint háromszázan regisztráltak az egyesületnél.
A verseny előtt és után megtekinthető a százéves magyar keresztrejtvény történetének néhány emlékezetes pillanatából készült kiállítás is. Ezen bemutatják például a több mint 44 méter hosszú, egy nemzetközi versenyen 24 óra alatt elkészült leghosszabb magyar nyelvű keresztrejtvényt is, továbbá az "Aranyceruza-díjat" is, amelyet az év legjobb rejtvénykészítője kapott egykor.
A ROE a jubileumi évben a vasárnapin túl további tíz helyszínen szervez keresztrejtvényfejtő versenyt.
Kasparek Éva szólt arról is, hogy a Rejtvény-világszövetség közgyűlésének döntése alapján idén, negyedik alkalommal Magyarország adhat otthont a szudoku- és rejtvényfejtő-világbajnokságnak. A versenyeket szeptemberben Egerben tartják, a magyar csapatba kerülésért tavasszal szervez válogatóversenyt a ROE.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
