A pilisi polgármester feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, közérdekű üzem működésének megzavarása miatt a településen történt ivóvízszennyezés ügyében.
László Attila az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hogy január 19-én a pilisi vízműtelepen válságmegbeszélést hívtak össze, amelyen a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (DAKÖV) vezetői mellett Pilis város jegyzője és Kökény Dániel, a városstratégiai bizottság tagja vett részt.
A DAKÖV akkori álláspontja - amelynek értelmében lakossági szabálytalan rákötések miatt jelentek meg bizonyos élőlények a pilisi vezetékes ivóvízrendszerben - "a megbeszélést követően azonnal megdőlt" - idézte fel a polgármester, arra utalva, hogy a víztározók mintavételi csapján kiengedett vízben is jelen voltak az apró féregszerű élőlények.
A Pest vármegyei település vezetője emlékeztetett arra, hogy a szolgáltató azonnal intézkedett és elzárta az egyes és a hármas tározót, majd megkezdte a víztározók tisztítását.
Néhány nap múlva vált ismertté, hogy a víztározók szellőzőrendszerének fedőelemei korrodálódtak el és a nematódák, a szalagférgek azon keresztül juthattak be a víztározókba, majd onnan a rendszerbe - írta a polgármester.
László Attila közölte azt is, hogy szerdán megtett feljelentésük még csak az első jogi lépés az ügyben, ugyanis már ezt megelőzően, 2023 novemberében is történt lakossági bejelentés hasonló vagy ugyanilyen élőlények megjelenése miatt, de az akkori esetek nem kaptak nyilvánosságot és még nem ismert az akkori mintavételi vizsgálatok eredménye sem.
Mint írta, a kormányhivatal részéről a legutóbbi kommunikáció már abba az irányba terelődik, hogy a lakossági vízszűrőkben telepedhetnek meg a nematódák és egyéb férgek.
"Ebben ugyan lehet realitás, de a mostani pilisi ivóvízszennyezés kapcsán részemről egyértelműen megállapítást nyert, hogy nem a lakossági védelmi intézkedések (szűrők, víztisztítók) okozták a nematódák, szalagférgek határérték feletti tömeges megjelenését, hanem a szolgáltató üzemelési területén történt a mulasztás" - fogalmazott a polgármester.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
