Megvédeni a helyi önazonosságot - A vizslási példa

A Nógrád vármegyei Vizsláson kereszténydemokrata helyi politikusok alkotják a falu vezetőségét. Sándor József polgármesternek tett föl kérdéseket a Gondola. 

- Vizslás vezetői bátran élnek a helyi önazonosság védelmét lehetővé tevő törvényes lehetőségekkel: például csak büntetlen előéletűek költözhetnek a faluba, adótartozásuk sem lehet, fejlesztési hozzájárulást kell fizetniük. Mit tart fontosnak kiemelni a szabályozásról?

- Vizslás Község Önkormányzata 2025. októbertől új rendeletet vezetett be a helyi közösség társadalmi, kulturális és életmódbeli értékeinek védelme érdekében. Az önkormányzati rendelet célja, hogy biztosítsa a település rendezett, békés és fenntartható fejlődését, valamint megóvja a falu közösségi hagyományait és életminőségét. A szabályozás semmilyen módon nem irányul személyek kirekesztésére származás, vallás, bőrszín vagy társadalmi helyzet alapján. A rendelet kizárólag azokra az objektív, jogilag igazolható kritériumokra épül, amelyek minden Magyarországon élő állampolgár számára egyformán átláthatóak és teljesíthetőek.

- Milyen külső bírálatokat, propagandatámadásokat kapnak a helyi önazonosság védelmét megszilárdító vezetésért, ezt a hisztériakeltést hogyan védik ki?

- A közbeszédben megjelenő kritikák nem a személyt, hanem a rendeletet célozták - és ezek is főként értelmezési viták, nem pedig személyeskedő támadások voltak. Egyes országos médiumok túlzó vagy félreértelmezett állításokat fogalmaztak meg, egyes kritikus megszólalások pedig azt sugallták, hogy a rendelet mögött „kirekesztő szándék” áll. Mindezekre nyugodt hangvétellel és tények bemutatásával válaszoltunk!

- Nógrád vármegye a rendszerváltozás előtt súlyos baloldali kényszerek alatt nyögött. Hogyan sikerült a kereszténydemokrata értékrendet elfogadtatni számos nógrádi családdal?

- Nógrád vármegye - és benne Vizslás is - hosszú és nem mindig könnyű utat járt be az elmúlt évszázadban. Egy olyan vidéken élünk, amelyet a bányák fénye világított be, és a kemény munka izzadsága tett naggyá. Itt minden családnak van története a föld mélyéről: küzdelem, kitartás, egymásra utaltság, bajtársiasság. Volt egy korszak, amikor a politika meg akarta mondani, hogyan gondolkodjunk, miben higgyünk, hogyan éljünk. A rendszerváltozás előtti évtizedekben súlyos kényszerek nehezedtek erre a vidékre – de egy valamit nem tudott legyőzni sem parancs, sem propaganda: az itt élő emberek hitét és méltóságát.

A szeretet és a hagyomány mindig túlélte az ideológiákat.

A rendszerváltozáskor sokan keresték a kapaszkodót. Megroppantak a bányák, eltűntek a biztos munkahelyek, s akadt, aki azt érezte: elveszett az a világ, amelyhez tartozott. De akkor újra felragyogtak azok az értékek, amelyek itt mindig is a földben gyökereztek: a hit, a közösség ereje, a tisztességes munka becsülete,a szülőföld szeretete,és a család fontossága.

Eltelt több mint harminc év. Ma már nem a bányák adják Vizslás jövőjét, hanem mi magunk. Mi, akik itt élünk, itt neveljük gyermekeinket, és vállaljuk: felelősségünk van Vizslásért, egymásért, Magyarországért. A múltból erőt, a jelenből hitet, a jövőből reményt merítünk. Közösségünk bebizonyította, hogy a legnehezebb időkben is képes összefogni és újjáépíteni. Hogy a szeretet erősebb a félelemnél. Hogy a hit erősebb a kényszernél. Hogy a család erősebb bármilyen hatalomnál.

Vizslás ma a bizonyíték arra, hogy aki ragaszkodik értékeihez, az jövőt nyer.

És arra is, hogy a kereszténydemokrata értékrend nem egy politikai jelképtár - hanem az életünk természetes rendje: Tiszteld a múltat! Szeresd a hazádat! Vigyázz a családodra! Segítsd a közösségedet! Ez a mi erőnk, ez a mi örökségünk.

Azért dolgozunk, hogy Vizslás mindig maradjon olyan hely, ahol a gyerekek nevetése tölti be az utcákat, ahol egymásra köszönünk, ahol figyelünk a másikra, és ahol a hit és szeretet továbbadható örökségként él tovább.