Hétfőn bejelentette lemondását Klaus Johannis román elnök – nem sokkal azután, hogy a román parlament megszavazott egy olyan döntést, amely ellene irányul. Az államfő szerdán távozik hivatalából, és azzal érvelt: ha nem tenne így, akkor az további feszültségekhez vezethetne a román társadalmon belül, valamint ronthatná az ország megítélését külföldön. A román államfő azt követően jelentette be a hivatalból való távozását, hogy a parlament megszavazta az elnök felfüggesztéséről szóló kezdeményezést, amelyet az ellenzék nyújtott be – számolt be az MTI.
A Maszol.ro erdélyi portál hozzátette, hogy Klaus Johannis közölte: szerdai, február 12-i hatállyal nyújtja be lemondását. Az államfő hangsúlyozta: azért mond le, hogy megelőzze felfüggesztését, és az ezzel járó procedúrát, mert ez szerinte negatívan befolyásolna az országa jelenét és jövőjét. Az elnök minderről egy videóban beszélt az államfői hivatalból, a Cotroceni palotából, amelyet a Facebookon is megosztott.
Nem szeretné, hogy Románia nevetség tárgyává váljon – mondta Klaus Johannis azzal indította a bejelentését a maszol.ro szerint: felesleges és megalapozatlan, sőt káros is az, hogy az ellenzék kezdeményezte a felfüggesztését, és a parlament napirendre is tűzte a szavazást az indítványról. Hangsúlyozta, hogy soha nem sértette meg az alkotmányt, így a felfüggesztésével senki nem nyer, mindenki veszít. Hozzátette: a parlament hétfői döntésének értelmében 30 napon belül népszavazást kellene szervezni az elmozdításáról. A referendumnak meglátása szerint az országban és külföldön is negatív hatása lenne, ezzel indokolta döntését.
Az elnök azt is hozzátette még, hogy egy ilyen referendum megosztaná a társadalmat, és elvonná a figyelmet a májusban esedékes államelnök-választásról, így a jelöltek nem tudnák megfelelően bemutatni elképzeléseiket. Külföldön pedig romlana az ország megítélése, Románia partnerei szerinte nem értenék meg, hogy miért kellene felfüggeszteni egy államelnököt, miközben hamarosan amúgy is sor kerül az új államfő megválasztására. Mint mondta, ezt a forgatókönyvet akarja megelőzni azzal, hogy önként távozik a hivatalából. Máskülönben az ország „köznevetség tárgyává” válhatna – közölte Klaus Iohannis.
A szél- és naperőművek élettartama legfeljebb 20-25 év, az akkumulátorok élettartama pedig 7-8 év. Ha a zöld erőművek élettartama lejár, akkor is el kell bontani a felszín feletti részeket, ha a beton alapok továbbra is a földben maradnak. A romeltakarítások és a használt akkumulátorok leselejtezése során a célul kitűzött 2050-es évig legalább 10 millió tonna veszélyes hulladék halmozódna fel.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
"Ő nem csupán a tudomány terén hozott felfedezéseket, hanem példaértékű módon alakította a közösségi és vallási életet is" - húzta alá. Kifejtette: az idősebb Bolyai nem csupán tudós, hanem szellemi vezető is volt, tudta, hogy a tudás és a vallás összefonódása alapvető a jövő nemzedékek fejlődése érdekében.
A miniszterelnök a közösségi oldalára írt egy bejegyzést arról, hogy az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozták a magyar baloldalt, hogy az meg tudja buktatni a kormányt.
Jól láthatóan azt szeretnénk elérni, hogy 2025-ben már a gyakorlatban is megvalósuljon az az új területfejlesztési szemlélet, amelynek eredményeként az eddig kizárólag település alapú fejlesztéspolitika mellett erőteljesen megjelenik a térségi alapú is - fejtette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a gondola.hu-nak adott interjúban.
A szél- és naperőművek élettartama legfeljebb 20-25 év, az akkumulátorok élettartama pedig 7-8 év. Ha a zöld erőművek élettartama lejár, akkor is el kell bontani a felszín feletti részeket, ha a beton alapok továbbra is a földben maradnak. A romeltakarítások és a használt akkumulátorok leselejtezése során a célul kitűzött 2050-es évig legalább 10 millió tonna veszélyes hulladék halmozódna fel.
