Letartóztatását követően megérkezett Hágába és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) őrizetébe került Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnök - tájékoztatott a bíróság szerdán.
A korábbi államfőt kedden tartóztatták le a manilai nemzetközi repülőterén a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján, amelyet emberiesség elleni bűncselekmények miatt adtak ki ellene.
A Nemzetközi Büntetőbíróság a volt elnök drogellenes hadjárata során elkövetett tömeges gyilkosságokat vizsgálja. A vád szerint Duterte a 2016 és 2022 közötti elnöksége idején nem tette lehetővé a kábítószerügyekben gyanúsítottaknak a "törvény szerinti megfelelő eljárást", így a hatóságok önkényesen jártak el velük szemben, ami több ezer ember, köztük gyermekek halálához vezetett.
Duterte ellen a bíróság ügyészsége február 10-én kért elfogatóparancsot emberiesség elleni bűncselekmények, köztük gyilkosság, kínzás és nemi erőszak elkövetése miatt.
Most közölték: az ügyben "kellő időben" tárgyalást tűznek ki, amelynek során az illetékes kamara megerősíti a gyanúsított személyazonosságát és azt a nyelvet, amelyen a vádlott nyomon követheti az eljárást. A bíróságnak arról is meg kell győződnie, hogy a volt elnököt tájékoztatták az ellene felhozott vádakról, valamint a bíróságot alapító Római Statútum szerinti jogairól - tájékoztattak.
A Fülöp-szigetek 2019-ben kilépett az ICC statútumának érvényessége alól, a bíróság azonban ennek ellenére úgy döntött, hogy fenntartja joghatóságát az országban elkövetett azon kivégzések kapcsán, amelyeket a kilépést megelőző években hajtottak végre.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
