Az orosz gáz betiltása három és félszeresére növelné a magyar családok fűtési költségeit
2025. május 12. 21:08
Az orosz gáz betiltása három és félszeresére növelné a magyar családok fűtési költségeit a Századvég becslése szerint.
A kutatóintézet hétfőn a honlapján azt írta: a hazai és nemzetközi intézmények nyilvánosan elérhető adatai alapján készült számításaik szerint, amennyiben Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba, akkor a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken. Ez tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.
Felidézték, tavaly az orosz-ukrán háború előtti 40 százalékról 20 százalék alá csökkent Oroszország részesedése az EU gázellátásában, ami a gáz átlagárát kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén. Az Európai Bizottság új stratégiája a Századvég (lineáris árhatást feltételező) számítása alapján megawattóránként 35 euróról 70 euróra emelné az árakat, de a nagy volumenű kínálati sokkok által indított folyamatok könnyen ennél is nagyobb árrobbanást okozhatnak.
Magyarország a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ennek a mennyiségnek más úton való beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. A más módon Magyarországra érkező orosz gázzal együtt a teljes kiesés évi 7,5 milliárd köbméter lenne, így a teljes addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot - írták.
A Századvég számítása szerint a rezsicsökkentés alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat az EU-ban: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Ha a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, ez az összeg 355 310 forintra, az orosz import tiltása esetén pedig 625 ezer forintra emelkedne.
Az Európai Bizottság tervezett intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak - hangsúlyozza a kutatóintézet.
Becslésük alapján a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot vett ki egy átlagos magyar háztartás zsebéből. A meglévő terheket Ukrajna gyorsított csatlakozásának közvetlen költségei évente 458 ezer forinttal növelnék, az orosz gáz tiltására vonatkozó új célkitűzés pedig átlagosan további 448 ezer forint többletkiadást okozna.
Kijelenthető tehát, hogy Brüsszel három legmagasabb prioritású célkitűzése - Ukrajna felfegyverzése, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az orosz energia betiltása - elviselhetetlen terheket róna a magyar családokra, olvasható a Századvég honlapján.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
„...nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
