A Nézőpont Intézet 19, igazolhatóan részben külföldi forrásból működő, magyar nyelvű sajtótermék 2025-ben megjelent cikkeit vizsgálta meg és a tartalomelemzés alapján összesen 240 olyan cikket talált, amely ukrán propagandát terjeszt - olvasható a szervezet sajtóközleményében, amelyet szombaton juttatott el az MTI-hez.

Azt írták: a statisztikai elemzés pontos képet ad arról, hogy a külföldről finanszírozott sajtótermékek hogyan próbálták befolyásolni a magyar közéleti vitákat az ukrán érdekek szerint.

A leírtak szerint a külföldről induló beavatkozási kísérletek Magyarország belügyeibe a második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépését követően felerősödtek. Számos nemzetközi szereplő - egyes államok, nem kormányzati szervezetek, nemzetközi intézmények - vált ellenérdekeltté a polgári kormány akár belföldi intézkedéseivel, akár nemzetközi szerepvállalásával szemben. A beavatkozási kísérletek számos formát öltöttek, azonban nem minden esetben voltak mindenki, különösen a közvélemény számára egyértelműen beazonosíthatóak - írták.

Nyilvánvaló és látványos nyomásgyakorlásként lehet tekinteni az Európai Unió különböző intézményeiből érkező bírálatokra és szankciókra, más országok képviselőinek Magyarországgal kapcsolatosan megfogalmazott kritikáira, vagy akár nemzetközi szervezetek és NGO-k fellépésire a magyar kormány politikájával szemben - tették hozzá.

A közlemény szerint azonban a beavatkozási kísérletek gyakran közvetett, a szélesebb közvélemény által nem feltétlenül érzékelhető módon öltenek testet, hiszen azokat olyan szereplők útján valósítják meg, amelyek látszólag függetlenek az idegen érdekek képviselőitől, mégis - elsősorban anyagi - függésben állnak tőlük. "Ebbe a körbe tartozik Magyarországon a kormányellenes médiumok világának jelentős része, melyek a közvéleményt befolyásoló politikai aktorként tevékenykednek belföldön a magyar kormány külpolitikájával szemben" - olvasható a közleményben.

Kitértek arra, hogy Soros György és a hozzá köthető szervezetek kormányellenes magyarországi szerepvállalása, különösen a 2022-es választási kampányhoz kapcsolódó finanszírozási botránya azonban ráirányította a figyelmet arra a kapcsolatra, amely a Magyarországgal szemben ellenérdekelt külföldi szereplők és az álláspontjukat itthon képviselő kormánykritikus médiumok jól meghatározható köre között létezik. Ennek a közvetlen a kapcsolatnak legegyértelműbb bizonyítéka az ezen sajtótermékekhez külföldről érkező, a tevékenységüket biztosító anyagi források, azaz külföldi finanszírozásuk.

"Az elmúlt másfél évtizedben t��bb olyan esetet azonosíthatunk, ahol a magyarországi ellenzéki sajtó meghatározó médiumai a nemzetközi térből érkező politikai támadásokkal összhangban, azokat képviselve vagy felerősítve a kormánnyal szemben lépett fel" - írta a Nézőpont Intézet.

Ilyen kérdésnek tekinthető a gyermekek védelmét célzó, genderpropagandával szembeni kormányzati fellépés, az Európába érkező migráció megakadályozását célzó politika, vagy legaktuálisabban, az ukrán-orosz háborús konfliktushoz kapcsolódó békepárti és Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását ellenző magyar álláspont - sorolják.

Azt írták: az utóbbi napok Ukrajnához kötődő bel- és külpolitikai eseményei, különösen pedig az ukrán titkosszolgálat Magyarországgal szembeni fellépése a figyelem középpontjába állította a külföldről finanszírozott magyarországi médiumok Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét.

A Nézőpont Intézet ezért tartalomelemzésnek vetette alá a külföldi forrásokból (is) működő hazai sajtótermékeknek az ukrán-orosz háborúhoz és Ukrajna EU-csatlakozásához kapcsolódó anyagait azt vizsgálva, milyen mértékben tekinthetők azok elfogultnak keleti szomszédunk irányába.

Azt írták: elemzésük egyértelmű összefüggést talált a külföldi finanszírozás léte és az ukrán párti álláspont képviselete, sőt sok esetben az ukrán propaganda terjesztése között.

A Nézőpont Intézet 19 médiumot azonosított be, amelyek "az elmúlt években dokumentálhatóan részesültek külföldről érkező támogatásokban és aktívan vesznek részt az ukrán propaganda kiszolgálásában".

A külföldi finanszírozást alátámasztó információk a kiadók éves beszámolóiból, saját közléseikből vagy a finanszírozók nyilvánosan hozzáférhető közléseiből származnak. Minthogy a hatályos szabályozás a kiadók számára nem teszi kötelezővé még a külföldi támogatások tényének közlését sem, így a ténylegesen Magyarországon kívülről vagy akár hazai közvetítőn keresztül befogadott forrásokból működő médiumok teljes köre sem azonosítható be, ahogy a támogatások mértéke vagy azok eredete sem - írták.

A héten az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat "a közélet átláthatóságáról" ezen a helyzeten kíván változtatni.

Közölték: a hozzáférhető információk alapján biztosan hozzájutott külföldről származó forrásokhoz a Telex, a Partizán, a 444, a HVG, a Magyar Hang, a Magyar Narancs, a Klubrádió, az Átlátszó, a Mérce, a Lakmusz, az Ez a lényeg, a Nyugat, a G7, a Kecsup, a Debreciner, a Borsod24 és a Greenfo. A Szabad Európa közvetlenül amerikai állami forrásból, míg a magyar nyelven is hozzáférhető Euronews eleve külföldi kiadóként működik Magyarországon.

A Nézőpont Intézet a fenti médiumok az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó vagy Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán 2025. január 1. és 2025. május 14. között megjelentetett anyagait vetette alá tartalomelemzésnek. Elemzésük 240 olyan önálló megjelenést azonosított, amelyek illeszkednek Ukrajna propagandájába. Ez azt jelenti, hogy 134 nap alatt naponta több olyan hírrel is találkozhattak az ezen médiumokat követő magyar választók, amelyek egyértelműen Ukrajna érdekeit voltak hivatottak közvetíteni a magyar közvéleménynek.

A teljes elemzés megtalálható a https://www.nezopont.hu/hu/tevekenysegeink/sajtokozlemenyek/ukran-propaganda-a-kulfoldi-forrasokbol-mukodo-sajtoban oldalon.