Lengyel elnökválasztás - Megkezdődött a szavazás a második fordulóban
2025. június 1. 10:05
Megkezdődött vasárnap reggel az elnökválasztás második fordulója Lengyelországban. Felmérések szerint szoros küzdelem várható a két befutó jelölt, Rafal Trzaskowski, kormánykoalíciós politikus, valamint a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó Karol Nawrocki között.
A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 700 ezren külföldön.
Az első fordulóban a jogosultak 66,8 százaléka járult az urnákhoz, ez 1990 óta a legmagasabb részvétel volt az első elnökválasztási fordulóban. Vasárnap a legtöbb felmérés szerint ennél is magasabb részvételi arányra lehet számítani.
A voksolás idején kampánycsend van érvényben. Urnazárás után a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített exit poll becsléseket tesznek közzé.
Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert az első fordulóban a fő kormányerő, a Polgári Koalíció indította jelöltként, a második fordulóra azonban támogatást kapott a koalíció három más tömörülésétől és az általuk korábban indított jelöltektől is.
Külföldi politikusok közül Nicusor Dan román elnök támogatta Trzaskowskit, és részt vett a kormánypárti jelölt varsói demonstrációján is.
Az első fordulóban kiesett, a 15 százalékos szavazataránnyal a harmadik helyen végzett Slawomir Mentzen, a jobboldali ellenzéki Konföderáció jelöltje nem közölte, kit támogat a második fordulóban, mindazonáltal a választóinak azt üzente:
"Nem lát semmilyen okot arra", hogy Trzaskowskira szavazzanak.
Karol Nawrocki történésznek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) vezetőjének jelöltségét a PiS mellett Andrzej Duda leköszönő elnök, valamint a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás is támogatja.
A kampány hajrájában Orbán Viktor miniszterelnök és Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter fejezte ki támogatását Nawrockinak a Konzervatív Politikai Akció (CPAC) budapesti, illetve lengyelországi konferenciáján. Május elején Donald Trump amerikai elnök fogadta Nawrockit a Fehér Házban.
A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A kétségkívül nagyszabású diverzáns akció ugyan komoly taktikai siker, stratégiai értelemben azonban nem változtat lényegesen a háború menetén. Ettől még a frontokon az ukrán erők egyre rosszabbul állnak, és a kibontakozó orosz offenzíva nyomását egyre nehezebben bírják - rögzíti Stier Gábor.
Trump is adott házassági tanácsot Macronnak, amikor az újságírók a Macronné pofonjáról kérdezték. A háromszor nősült Donald Trump nem is tagadta meg magát, mikor így válaszolt: - Csak arra figyeljen, hogy az ajtó zárva maradjon.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
