Az Európai Bizottság által bemutatott javaslat a többéves keretköltségvetésre vonatkozóan (MFF) jelenlegi formájában nemcsak Magyarország, hanem számos más tagállam számára is elfogadhatatlan - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Brüsszelben.

A tárcavezető az EU-tagállamok uniós ügyékért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve elmondta: véleménye szerint ez az előterjesztés ebben a formában "rövid időn belül el fog halni ", és az intézményeknek, valamint a tagállamoknak új alapokon kell majd újrakezdeniük a tárgyalásokat.

Bóka szerint bár a bizottsági javaslat számai részben már ismertek, a részletek elemzése továbbra is zajlik, hiszen - mint fogalmazott - "az ördög a részletekben rejlik".

A miniszter úgy látja, a javaslatnak két egyértelmű nyertese van: Ukrajna és maga az Európai Bizottság. Előzetes számításaik szerint a költségvetés mintegy 20 százaléka közvetve vagy közvetlenül Ukrajnába áramlana, ami azt jelenti, hogy "minden ötödik adófizető eurói Ukrajnában kerülnének elköltésre". A másik nyertes szerinte maga a bizottság, amely példátlan mértékű hatalmi és költségvetési koncentrációra törekedne. A testület emellett több mint kétezer új álláshely létrehozását tervezi az apparátuson belül, amelyek Ukrajna csatlakozási folyamatának felgyorsítását szolgálni lesznek hivatottak.

A javaslat ugyanakkor számos vesztessel is járna - tette hozzá -, köztük az európai mezőgazdasággal. A tervezet szerint jelentősen csökkennének az agrártámogatások, amelyeket a kohéziós alapokkal vonnának össze, "miközben a piacot vélhetően már a gyorsított csatlakozási pályán haladó ukrán mezőgazdaság számára készítik elő."
Felhívta a figyelmet, hogy a bizottság emellett megerősítené a jogállamisági feltételrendszert is, amely lehetővé tenné a tagállamok teljes uniós forrásainak gyors felfüggesztését. Bóka szerint ez az eszköz már eddig is politikai célokat szolgált, és a jövőben is így fogják alkalmazni, amit Magyarország nem tud elfogadni.

A miniszter újságírói kérdésre adott válaszában úgy vélte, nem helytálló az az állítás hogy Magyarország jelentős haszonélvezője lett volna a jelenlegi költségvetési ciklusnak. "A különböző kondicionalitási mechanizmusok miatt több forrás is felfüggesztésre került, politikai nyomásgyakorlás és zsarolás céljából, amit nem lehet pozitívumként értékelni" - jelentette ki.

A költségvetés nagyságát (2000 milliárd euró) illetően elmondta: bár elsőre nagy számokról van szó, ezek folyó áron értendők, tehát nem tartalmazzák az infláció hatását. Emellett úgy véli a büdzsé 10-12 százaléka a korábbi helyreállítási alaphoz kapcsolódó hitel visszafizetésére és kamatterheire megy el, így a ténylegesen mozgósítható források jóval szerényebbek.

A legfontosabb kérdés szerinte az, hogy a tagállamok méltányos és objektív módon férnek-e hozzá a forrásokhoz, és hogy ezek valóban olyan célokra kerülnek-e, amelyek segítik az Európai Unió előtt álló kihívások kezelését. A jelenlegi javaslat alapján ezt a miniszter nem látja biztosítottnak.

Bóka János megerősítette: Magyarország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Bizottságnak vissza kell térnie a költségvetési tervezőasztalhoz. "Ez az az üzenet, amit ma is elmondok a tanácsban" - fogalmazott.