A francia középiskolások tiltakozó mozgalma átírta az elnökjelöltek kampánystartégiáit

Alig fél évvel a francia elnökválasztás előtt a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt tiltakozó középiskolások lázadása átírta a jelöltek kampánystratégiáit, mert kénytelenek állást foglalni a közoktatás és általában a közszolgáltatások állapotáról, valamint a megmozdulásokat kísérő erőszakról.

Az elnökválasztás első fordulóját 2027. április 18-án, a másodikat május 2-án rendezik meg. Az elnökjelöltek eddig elsősorban a hagyományosan nagyobb számban szavazó idősebb korosztályoknak kampányoltak,

a tévéviták főként a nyugdíjak fenntarthatóságáról, a bevándorlásról vagy a közbiztonsági problémákról szóltak.

A hátrányos helyzetű párizsi elővárosokból egy hónappal ezelőtt elindult diáklázadás a közösségi média segítségével spontán módon egy hét alatt országos mozgalommá vált, és a tanintézmények, köztük az elitegyetemek egy jelentős része szolidaritásból csatlakozott a 15 és 18 év közöttiek tiltakozáshoz, akiket érzéseik szerint a politikusok eddig elhanyagoltak.

A diákszervezetek egy 10 milliárd eurós csomagot követelnek a középiskolák számára. A legutóbbi országos tiltakozónapon, kedden a hatóságok szerint 161 500-an, a szervezők szerint

480 ezren vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a tanárhiány, a túlzsúfoltság vagy az elöregedett infrastruktúra miatt.

Miközben az országos televíziók és rádiók már vitaműsorokat rendeztek a fiatalok követeléseiről, a kormány elsősorban közbiztonsági problémaként tekintett a diáklázadásra.

A radikális baloldal vezetője és elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon, aki a fiatalokat tette programja prioritásává, viszont azonnal megjelent a diákok között, és ők tapssal és éljenzéssel fogadták. Az Engedetlen Franciaország (LFI) nevű párt vezetője a szavazati jog 16 évre csökkentését vagy a teljesen ingyenes egyetemi oktatást érintő ígéreteivel a 18-25 évesek körében a legnépszerűbb elnökjelöltté vált. Ha most tartanák az elnökválasztást, akkor a fiatalok 40 százaléka Mélenchonra adná a voksát. Az LFI képviselői a gimnazisták minden demonstrációján jelen vannak, miközben a többi jelölt azzal vádolja a pártot, hogy politikailag kihasználja a tiltakozómozgalmat.

Időközben azonban a többi elnökjelölt is egyre inkább a fiatalabb korosztály felé fordult.

A szociáldemokrata Raphaël Glucksmann - aki vasárnap megnyerte a baloldali előválasztást - támogatja a középiskolások követeléseit. Bár a tüntetéseken nem vesz részt, intézkedéseket javasol a munkanélküliség elleni küzdelemre és a rendszerszintű tanárhiány megoldására.

Emmanuel Macron leköszönő államfő két korábbi miniszterelnöke, a centrista Gabriel Attal és a jobbközép

Edouard Philippe azonban hirtelen szembe találta magát az elmúlt két ötéves ciklus közoktatási örökségével,

amiért a fiatalok őket is felelősnek tartják.

Október 10-én Gabriel Attal - aki fél évig oktatási miniszter is volt - bemutatta az új "ifjúsági paktum" nevű programját, amely a tanárok bérének emelését és a diákok leterheltségének enyhítését tartalmazza.

Marine Le Pen, aki valamennyi felmérés szerint jelenleg az elnökválasztás nagy esélyese, elsősorban közbiztonsági szempontú értelmezését adja a lázadásnak, elítélve az erőszakot.