A vagyonadó rendszerszintű problémákat is felvet

Több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet közös álláspontja szerint a jelentős adminisztratív terhekkel járó, tervezett vagyonadó hosszú távú fenntarthatósága a nemzetközi tapasztalatok alapján is megkérdőjelezhető, és a bevezetésével számos rendszerszintű probléma várható - közölte a Joint Venture Szövetség (JVSZ) az MTI-vel csütörtökön.

A közös állásfoglalást a JVSZ mellett olyan meghatározó szervezetek írták alá, mint az ÉVOSZ, az MKIK, az MGYOSZ, az MSZÉSZ, az OKSZ vagy a VOSZ.

Az aláírók kérése a kormányzat felé, hogy a tisztességes vállalkozók, egyének méltányos, konstruktív eljárásokkal találkozzanak, és

a kormányzat legyen nyitott az előre nem látható esetleges anomáliák szabályozási kezelésére.

A végrehajtás komplexitását figyelembe véve a társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását és összehangolását - jelezték a közleményben.

A szervezetek többsége önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzatnak.

Az aláírók szerint a vagyonadó lehetséges kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében elengedhetetlen, hogy az adó megállapításakor figyelembe vehetők legyenek a gazdaságba visszaforgatott források.

Így javasolják, hogy a szabályozás tegye lehetővé a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a k+f tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások adóból történő valamilyen mértékű levonását. Ez mutatná szerintük az új kormány piacelvű fordulatának szándékát, azaz, hogy a transzparensen működő, a jelen helyzetben is fejlődőképes cégek helyzetét javítaná.

A szervezetek harmadik adókulcs bevezetését javasolják az 1-5 milliárd forint közötti vagyonokra, amelyek jellemzően a kisvállalkozókat érintik. Ezekre az esetekre mérsékelt 0,3-0,5 százalékos adókulcs bevezetését javasolják, amely akár évente emelkedhetne.

Szerintük

körültekintően kell kezelni a likvid forrásokat és az illikvid vagyonelemeket.

A cégek ezreinél arányaiban magas saját tőkét mutat a mérleg, ami illikvid és alacsony hozamot termelni képes eszközökben testesül meg. Ezeknek az eszközöknek a szakértőkkel való felértékelése önmagában idő- és költségigényes, ugyanakkor a változások számviteli lekövetése cégek tömegének a banki megítélését, és a hitelhez jutási esélyét jelentősen csökkenti.

A közös álláspont szerint külön figyelmet igényel a tőzsdei, tőzsdére igyekvő, illetve a fiatal növekvő cégek (start-upok) kezelése a törvényben. A jelenlegi tervezett szabályozás mellett a tőzsdei lét költsége kezdeti alacsony közkézhányad mellett elrettentő, illetve

a fiatal cégek alapítói bevételek nélküli jelentős külső tőkeemelése is nehezen kezelhető helyzetet teremt.

A közös állásfoglalást támogató szakmai szervezetek az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület (FBN-H), a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), a JVSZ, a Digitális Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyarok a Piacon (MAPI), az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az MKIK, a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség (MSVK), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK), az OKSZ és a VOSZ.