Alkotmánybíróság elé kerül Sulyok Tamás eltávolítása

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén három, az Alaptörvény 17. módosításához kapcsolódó ügyben is döntés születhet. A testület egyebek mellett azt vizsgálja, alkotmányos volt-e Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése, valamint a parlamenti képviselők mandátumára bevezetett tizenkét éves korlát és az alkotmánybírákra vonatkozó hetvenéves korhatár.

Az Alkotmánybíróság augusztus 17-i teljes ülésének napirendjén három olyan utólagos normakontroll-indítvány is szerepel, amely a Tisza-többség által elfogadott 17. alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseit támadja. A testület hivatalos tájékoztatása szerint az egyik eljárás közvetlenül a köztársasági elnöki megbízatás megszűnését, a másik az országgyűlési képviselők választhatóságának időkorlátját és az alkotmánybírák megbízatásának megszűnését, a harmadik pedig ugyancsak az alkotmánybírák korhatárát érinti.

Az egyik legfontosabb kérdés a köztársasági elnöki jogviszony idő előtti lezárása.

Az Alaptörvény 17. módosítása alapján az Országgyűlés megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. E rendelkezés megsemmisítését ellenzéki parlamenti képviselők kérték az Alkotmánybíróságtól.

A taláros testület hivatalos napirendje szerint a hétfői ülésen azt vizsgálják, hogy az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé beiktatott 34. pontja megfelel-e az Alaptörvénynek. A kérdésnek azért is van különös jelentősége, mert az Országgyűlés a vitatott rendelkezés alapján már új államfőt is választott. A Fidesz és a KDNP a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában nem vett részt, azt jogellenesnek, illetve illegitimnek tartotta.

Orbán Viktor mandátuma is érintett

Nem kevésbé jelentős az a szabály, amely időkorlátot vezetett be az országgyűlési képviselői mandátumokra. A módosítás értelmében nem választható meg országgyűlési képviselőnek az, aki korábban legalább tizenkét évig, illetve három országgyűlési cikluson keresztül már betöltötte ezt a tisztséget. A szabály különösen azért váltott ki komoly politikai vitát, mert visszamenőleges hatállyal a jelenlegi politikai szereplőket is érinti.

Ennek következtében a rendelkezés Orbán Viktor esetében is kizárná, hogy a jövőben újabb országgyűlési képviselői mandátumot szerezzen. A Fidesz és a KDNP képviselői ezt a rendelkezést is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt. A testület hétfőn azt vizsgálja, hogy az időkorlátra vonatkozó új szabály, illetve annak alkalmazása összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel.

Több alkotmánybíró is távozhat

A harmadik kiemelt ügy az alkotmánybírák megbízatásának megszűnéséhez kapcsolódik. A 17. alaptörvény-módosítás ismét hetven évben határozza meg az alkotmánybírói korhatárt, és olyan átmeneti szabályokat is megállapít, amelyek a már hivatalban lévő bírákat is érintik. A vitatott rendelkezés szerint annak az alkotmánybírónak, aki a módosítás hatálybalépése előtt már betöltötte a hetvenedik életévét, a megbízatása a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg. Azok esetében pedig, akik később töltik be a hetvenedik életévüket, a mandátum a hetvenedik születésnapon ér véget.

A szabályozásnak közvetlen személyi következményei is vannak:

több jelenlegi alkotmánybíró megbízatása megszűnhet.

A megtámadott rendelkezések között éppen ezért az alkotmánybírák megbízatásának megszűnésére és a korhatárra vonatkozó szabályok is szerepelnek.

Nem minden ügyben született döntés csütörtökön

Az Alkotmánybíróság már augusztus 13-i teljes ülésén is vizsgálta az Alaptörvény 16. és 17. módosítását támadó indítványokat, ám nem minden ügyben nem született döntés. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő egyik indítványt a testület hatáskör hiányában visszautasította, ugyanakkor ez nem jelentett érdemi állásfoglalást a kifogásolt rendelkezés alkotmányosságáról.

Az Alkotmánybíróság hétfői napirendje ugyanakkor már közvetlenül az államfői megbízatás megszüntetését, a képviselői cikluskorlátot és az alkotmánybírói korhatárt érintő rendelkezéseket vizsgálja.