Az új költségvetés elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket támogatja

A 2027-es költségvetés részleteiről Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben, majd kedden a Kossuth rádióban beszélt. A rádióinterjúban ismertetett adatok szerint a kormány jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. A kabinet célja, hogy 2030-ra 3 százalék fölé emelkedjen a gazdasági növekedés.

 

A költségvetési hiány 2027-ben a GDP 4,9 százaléka lehet, amelyet 2030-ra fokozatosan 2,8 százalékra mérsékelnének. Az államadósság aránya ugyanakkor a 2026-ra várt 77,5 százalékról jövőre mindössze 77,2 százalékra csökkenne. Az államadósság az év elején még a GDP 74,4 százalékán állt.

 

A költségvetési tervezet több jelentős intézkedést is tartalmaz. A kormány megduplázná a családi pótlékot, csökkentené a minimálbér adókulcsát, megemelné a minimálnyugdíjat, valamint béremelést biztosítana a közszférában dolgozóknak. Az egészségügyi szakdolgozók bére 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozóké 17,8, a rendvédelmi alkalmazottaké pedig 15 százalékkal nőhet. Az állami egészségügy további 510 milliárd forint forráshoz juthat.

 

A tervek között szerepel a vagyonadó bevezetése, az árrésstop kivezetése, valamint a nagy árbevételű vállalatok társasági adójának emelése is. Az Otthon Start program helyét a Wekerle+ konstrukció venné át, amely új lakásokra 3, használt ingatlanokra pedig 5 százalékos fix kamatozású hitelt kínálna a 18–41 éves korosztálynak. A babaváró hitel, a CSOK és a rezsicsökkentés szabályai változatlanok maradnának.

 

A nyugdíjasokat érintően a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás első heti részlete is megmaradna, a további részletek sorsáról azonban nem közöltek információt. Tehát, miközben a kormány számos jövedelemnövelő intézkedést tervez elsősorban az alacsonyabb jövedelműek körében, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése egyértelműen háttérbe szorult. Ez összességében egy baloldali költségvetés, amely a középosztály helyett a társadalom alsóbb rétegeit támogatja.