Ezt állítja Kármán András és Magyar Péter az új költségvetésről
Szerző:
2026. október 20. 16:18
Kármán András szerint a 2027-es költségvetés a családi pótlék megduplázásával segíti a családokat, emellett csökkenti a minimálbér adóját és béremeléseket tesz lehetővé a közszférában. Az uniós forrásoknak köszönhetően számos beruházás is elindulhat.
Külön kiemelte, hogy mindez a költségvetési hiány és az államadósság mérséklésével párhuzamosan valósulhat meg.
A személyi jövedelemadót illetően a minimálbér és a havi 680 ezer forintos kereset között fokozatosan, 15-ről 9 százalékra csökken az szja kulcsa.
Az ágazati béremelésekre 677 milliárd forintot fordítanak. Ebből többek között a szociális ágazatban, az egészségügyben, a közművelődésben és a rendészet területén dolgozók fizetésemelését fedezik. Az állami egyetemek oktatóinak bérfejlesztésére további 10 milliárd forintot különítenek el.
Magyar Péter hozzátette, tisztában van azzal, hogy számos területen nagyobb béremelésre lenne szükség, de úgy kell kormányoznia, hogy „négy év múlva is az emberek szemébe” tudjon nézni. Ezért nem lehet mindent egyszerre megvalósítani. Azt is elárulta, hogy az uniós források egy részét szintén a béremelésekre fordítják, ezek nélkül ekkora növelésre sem lenne lehetőség.
– Nem méltányos azt várni egy kormánytól, hogy egy év alatt kijavítsa az előző 16 vagy 20 év hibáit – fogalmazott. Hozzátette: aki elégedetlen, hasonlítsa össze a helyzetét azokéval, akiknek jövőre sem emelkedik a bérük.
A családtámogatási rendszer átalakításáról szólva Kármán András kiemelte a családi pótlék megduplázását. Elmondta azt is, hogy fenntarthatóbbá teszik a nők adókedvezményét: a kétgyermekes anyák nem részesülnek adómentességben, a már bevezetett kedvezményeknél pedig havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be. Az e fölötti jövedelemrész után 15 százalékos szja-t kell fizetni.
Magyar Péter úgy fogalmazott: „ne gondolja senki, hogy a Fidesz betartotta volna a választási ígéreteit”. Szerinte egy újabb Orbán-kormánynak is szűkítenie kellett volna a családtámogatásokat. Mint mondta: „nem elvesz a Tisza, hanem nem vezet be valamit, amire nincs fedezet”.
A nyugdíjasok esetében a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi juttatás első részletének kifizetését. Emellett négyszeresére emelik a minimálnyugdíjat, sávosan növelik a legalacsonyabb nyugdíjakat, és bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát.
Magyar Péter azt ígérte, hogy hosszabb távon, az infláció és a gazdaság teljesítőképességének függvényében, a nyugdíjak felzárkóztatása lesz a cél.
Kármán András szerint a költségvetés egyik további nyertese az egészségügy lesz, amelyre jövőre 500 milliárd forinttal többet fordítanak.
A pénzügyminiszter a gazdaságfejlesztési tervekről is beszélt. Úgy vélte, az elmúlt években a kormány túlságosan a külföldi nagybefektetőkre összpontosított, és ezen a gyakorlaton változtatni kívánnak.
A tervezett intézkedések fedezetéről szólva megemlítette a migrációs bírság remélt megszüntetését, a KEKVA-k és a közmédia túlfinanszírozásának felszámolását, valamint más állami kiadások csökkentését.
Kitért arra is, hogy az adórendszert úgy alakítanák át, hogy ösztönözze az egészségmegőrzést és a környezet védelmét. Mivel megítélésük szerint a nagyvállalatok túl sok adókedvezményt kaptak, a társasági adó szabályait is szigorítanák. Ennek részeként az adókulcs 9-ről körülbelül 11 százalékra emelkedne.
Magyar Péter ezt úgy összegezte, hogy a „propagandával ellentétben a multik és a bankok kormánya volt az Orbán-kormány”.
Kármán András elmondása szerint a vagyonadóból mintegy 200 milliárd forint bevételt várnak, más adónemek módosításával együtt pedig összesen körülbelül 900 milliárd forinttal számolnak.
A pénzügyminisztérium előrejelzései szerint 2030-ra 3 százalék körülire emelkedhet a GDP növekedése, miközben a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenhet.
A Wekerle programról is szó esett. Kármán András kiemelte, hogy olyan konstrukciót dolgoztak ki, amelynek célja a lakáskínálat bővítése, hiszen enélkül tovább emelkedhetnek az árak.
Magyar Péter szerint az új program jóval összetettebb az Otthon Startnál, és a kormány megítélése szerint hatékonyabb, célzottabb segítséget nyújthat a fiatalok otthonteremtéséhez.
Kármán András végül arról is beszámolt, hogy az önkormányzatok forrásai összességében 176 milliárd forinttal bővülnek, ám a növekedés nem egyformán érinti majd a településeket. A 2027-es költségvetés egyik legnagyobb nyertese Budapest lehet.
Arra a felvetésre, hogy a korábbi különadókat a multinacionális vállalatok és a bankok nagyrészt áthárították a fogyasztókra, és ez most is megtörténhet, Magyar Péter úgy válaszolt: „az állam, ha figyel, ezt meg tudja oldani, és mi meg fogjuk oldani”.
Egy másik kérdésre a miniszterelnök elmondta, hogy a közigazgatásban nincs hivatalos létszámstop, ugyanakkor nem tagadta, hogy „slankítások” várhatók. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem minden területen lesz béremelés, másrészt racionalizálást, hatékonyságnövelést és „nagy szigort” helyezett kilátásba.
Kármán András és Magyar Péter végül azt is hangsúlyozta, hogy meggyőződésük szerint Magyarország érdeke az euró mielőbbi bevezetése, a 2027-es költségvetés pedig már ennek a célnak az elérését készíti elő.
Címkék:
