Gent táblákkal mutatja be Belgium vitatott gyarmatosító múltját
Szerző: MTI/Gondola
2026. január 8. 15:05
Gent magyarázó táblákat helyez el szobrokon és utcákon, hogy feltárja Belgium gyarmatosító múltját, elismerje az áldozatok szenvedését és párbeszédet indítson.
A belgiumi Gent az ország gyarmatosító múltjára utaló, magyarázó táblákat helyez el szobrokon, épületeken és utcatáblák mellett - közölte a városi önkormányzat, amelynek tájékoztatását a VRT belga műsorszolgáltató ismertette az internetes oldalán csütörtökön.
A beszámoló szerint Gent városi tanácsa kiemelt figyelmet kíván szentelni annak, hogy táblák elhelyezésével hívja fel a figyelmet a kényszermunka, a rasszizmus és a kizsákmányolás okozta szenvedésre Kongóban, Belgium korábbi gyarmatán, valamint a Ruanda-Urundi nevű, 1916-1924 között belga fennhatóság alatt álló területen.
Kezdetben négy szobron, egy épületen és két utcatábla mellett azonos szöveg olvasható majd: "A belga gyarmatosítás áldozatainak tiszteletére a gyarmati örökséget kontextusba helyezzük." A táblákhoz egy-egy QR-kód is tartozik, amelyek beolvasásával részletes információkat lehet kapni Belgium gyarmati múltjáról és a felirattal ellátott épületről vagy a megjelölt szobrok által ábrázolt emberekről.
Gent táblát helyez el például a Stropkaai 8. szám alatt, amelyről a vonatkozó internetes bejegyzésben az olvasható, hogy a Colonial Rubber plc. épületében egy gumigyár működött, amelyet Pol De Schamphelaere alapított. A gyárban feldolgozott nyersanyagok Kongóból érkeztek, ahol a gumikitermelést extrém kizsákmányolás, csonkítás és erőszak jellemezte.
Információkat lehet olvasni Paul de Smet de Naeyer szobránál is, amelyek szerint a bronzalkotás a genti gyapotültetvényest és Belgium korábbi katolikus miniszterelnökét ábrázolja, aki "a gyarmati politikát gazdasági és civilizációs vívmányként védte."
A hírportál Hafsa El-Bazioui zöldpárti önkormányzati képviselőt idézte, aki úgy fogalmazott: "azáltal, hogy információkat szolgáltatunk a gyarmatosítás nyomairól, elismerjük az okozott szenvedést, és teret nyitunk a párbeszédnek és a tudatosságnak". Gent olyan város akar lenni, amely
"tanul a múltból annak érdekében, hogy igazságos jövőt építsen"
- tette hozzá az önkormányzati képvelő a beszámoló szerint.
A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerezve meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabadállam uralkodójának ismertette el magát, s a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte.
II. Lipót nem járt Kongóban, de a belga királyság képviselői olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki például nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyermek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét.
A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.
