Szent László-ereklyét leltek
A vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik a mezőkövesdi plébánián előkerült
lábszárcsonttöredék;
az ereklyéről az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn Budapesten.
A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő.
A kutatás eredményeit a
Nem csak por és hamu
mottójú kerekasztal-beszélgetésen ismertették.
A meghívott szakértők megvitatták az ismert Szent László-ereklyékhez kapcsolódó történeti kérdéseket, a király szentté avatásától sírjának feldúlásán át a csontmaradványok kalandos sorsáig.
Dinyési János helytörténész felidézte, hogy két éve november elején keresték meg a mezőkövesdi plébániáról, ahol megmutatták neki az ereklyét tartalmazó fémdobozt.
A továbbiakban saját hatáskörben egy
szénizotópos kormeghatározást végeztettek.
Elmondta, hogy sikerült az ereklye útját is feltárni, így végül úgy tudták átadni vizsgálatra, hogy volt egy kormeghatározásuk, és volt egy viszonylag koherens történelmi hátterük is.
Solymosi László történész, az MTA rendes tagja I. László szentté avatására hívta fel a figyelmet. Kiemelte:
a szentté avatás része az, hogy az eredeti sírból kiveszik a maradványokat, majd újra eltemetik egy díszesebb helyen.
Az exhumálás tehát alkalmat adott arra, hogy ereklyéket vegyenek el az adott személytől - mutatott rá, hozzátéve: Szent László 1095-ben halt meg, majd 1192-ben volt a szentté avatása.
Kitért arra is, hogy 120 fölött van azoknak a helységeknek a száma, amelyek Szent Lászlóhoz kötődnek, tehát az
országon belül is legalább 120 helyre elkerült annak idején az ereklye.
A beszélgetés résztvevője volt Hegedüs András levéltáros (Esztergomi Prímási Levéltár) és Molnár Antal történész (ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet) is.
A csont genetikai vizsgálatának menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az intézet munkatársa tartott előadást.
Elmondta: a genetikai vizsgálatokat megelőzően szénizotópos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye megerősítette, hogy
a csont kora 995 és 1149 közé tehető, amibe beleesik Szent László király 1095-ös halálozási dátuma.
Így tudományosan is indokolttá vált a genetikai vizsgálatok megkezdése.
A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetben végezték el, a győri Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve.
Az eredmények szerint a csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetőleg szennyezett DNS-állomány
a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos,
vagy annak férfitestvére.
A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián történt átadás-átvételt követően találták meg egy fémdobozban,
Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae,
azaz Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja felirattal. A visszaemlékezések szerint az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, majd szinte teljesen feledésbe merült.

Érdeklődők nézik a Mezőkövesden 2025-ben előkerült Szent László-lábszárereklyét a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában címmel tarott kerekasztal-beszélgetésen az MTA Humán Tudományok Kutatóházában 2026. november 16-án. Az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének eseményén bemutatták az ereklyét és a hozzá kapcsolódó kutatások eredményeit. MTI/Balogh Zoltán
A plébánia a mezőkövesdi polgármesteri hivatallal közösen úgy döntött, hogy természettudományos módszerek segítségével is érdemes megvizsgálni a lábszárcsonttöredéket.
Az antropológiai vizsgálat alapján a csontmaradvány egy
erőteljes csontozatú, középkorú férfitól
származik.
A feltárt történeti előzmények és a természettudományos eredmények figyelembevételével nagy valószínűséggel kijelenthető tehát, hogy a Mezőkövesdről előkerült lábszárcsont
a Váradon 1095-ben eltemetett Szent László király földi maradványaihoz tartozik.
A beszélgetést Mende Balázs Gusztáv, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet paleoantropológusa vezette. Elmondta, hogy a mezőkövesdi csontmaradvány történetét egy fikciós dokumentumfilmben tervezik bemutatni. A forgatásokon pedig majd felkeresik azokat a városokat, gyűjteményeket és templomokat, ahol Szent László ereklyéit őrzik.







