Orbán Viktor nagy győzelmet aratott, amikor eldőlt, nem a korábbi csúcsjelöltek, hanem Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság következő elnöke. A kormányfő sikerét nem tudták megakadályozni sem liberális európai ellenfelei, sem pedig a hazai ellenzéki média. A miniszterelnök évekkel ezelőtt meghirdette a kölcsönös tiszteleten alapuló magyar európai és külpolitikát, amelynek mostanra beértek az eredményei.
A visegrádi államok szintén a német védelmi minisztert támogatják a posztra. Manfred Weber tegnap este hivatalosan is visszalépett a csúcsjelöltségtől.
A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Frans Timmermans kerüljön az Európai Bizottság élére, ugyanis a szociáldemokrata csúcsjelölt Soros György embere - reagált a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár vasárnap az MTI-nek az Origo azon értéselülésére, amely szerint a brüsszeli elit azzal próbálkozik, hogy Frans Timmermanst tegyék meg az EB elnökének.
Még nem tudni, hogy ki lesz az EB elnöke, de azt már lehet tudni, hogy ki nem lesz. Weber nem lesz. Az a Weber, aki elárulta barátait, saját politikai közösségét, az eszméket és értékeket.
Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak Brüsszelben.
Angela Merkel német kancellárnak át kell értékelnie taktikáját az uniós csúcsértekezlet előtt, mert gyengülnek jelöltje, Manfred Weber esélyei az Európai Bizottság elnöki posztjának megszerzésére. Egyelőre lefagyott az alkudozás az EU-s vezetői posztok elosztásának ügyében.
Szűk három hét múlva összeül az újonnan megválasztott Európai Parlament, egyelőre azonban még a frakcióalakítások időszaka zajlik, valamint az sem dőlt még el, hogy milyen koalíciókötések várhatók a többség megszerzéséhez.
Frans Timmermans szavaival élve Trónok harca típusú küzdelem kezdődött Brüsszelben az uniós csúcspozíciókért. A választási eredmények alapján annyi mindenesetre már most valószínűsíthető: a néppárti Manfred Webernek kisebb csodára lenne szüksége ahhoz, hogy az Európai Bizottság következő elnöke lehessen. Ma a tagállami vezetők is tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megvitassák a személyi kérdéseket.
Ma kerül sor a bizottsági elnökjelöltek vitájára Brüsszelben, ám a választási kampány papíron rangos eseményét jócskán beárnyékolja, hogy egyre többen kérdőjelezik meg a csúcsjelölti rendszer működőképességét. Bárhogy is döntsön Európa lakossága a jövő héten, az igazi politikai küzdelmek csak május 26-a után kezdődnek.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
A hivatásos balliberális aggódók nekikezdtek az álhírgyártásnak és valóságtagadásnak, ismét bemesélik maguknak, hogy a balliberális szavazók mindegyike le fog szavazni egy jobbikos jelöltre, és fordítva.
A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.
Mivel érdekekről van szó, s jogegyenlőségről, Magyarországnak egy pillanatra sem szabad beleélnie magát abba a vízióba, hogy mostantól a bizottság megváltozik, s felfigyel az aggasztó jelekre, esetleg figyelembe veszi a szavazópolgárok akaratát.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába. 
