Csekély többséggel szavazták meg 2016-ban a brit polgárok a Brexitet, amely most január végén valósággá is vált. De ugyanez a megosztottság, a kontinentális Európához való ellentmondásos viszony a szigetországi történelemnek az egyik vezérmotívuma évszázadok óta.
A hosszú vita során többen mondták, hogy sajnálják a brexitet, és hogy az EU-nak alkalmazkodnia kell, ha nem akarja, hogy többen is kilépjenek a blokkból.
Még messze vannak egymástól az álláspontok az Európai Unió következő többéves költségvetését illetően - mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű ülését követően, szombaton a portugáliai Beja városában.
Negyvenhét évnyi tagság után január 31-én éjfélkor az Egyesült Királyság hivatalosan is kilép az Európai Unióból. A precedens nélküli eseménnyel egy korszak lezárul, és kezdetét veszi az úgynevezett átmeneti időszak, amely lényeges változást nem jelent a mostani állapotokhoz képest. A tárgyalások a jövőbeli kapcsolatról csak hetek múlva kezdődhetnek. Ennek kimenetele évtizedekre meghatározza majd a két fél kapcsolatrendszerét.
Az Európai Unió - minden erősségével és csodálatra méltó tulajdonságaival együtt - az elmúlt ötven évben olyan irányba fejlődött, amely már nem felel meg Nagy-Britanniának.
A britek többsége inkább lenne akár szegény szabad, mint gazdag alávetett, de gazdaságilag is minden rendben lesz a Brexit után – mondja John O’Sullivan a Mandinernek.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli főépületétől messze, viszonylag eldugott folyosón találhatók a Brexit Párt EP-képviselőinek irodái. – Nem, ez nem egy véletlen egybeesés. Ide száműztek minket – üdvözöl nevetve Claire Fox Brexit párti képviselő, majd úgy folytatja: neki nincs szüksége arra, hogy a holnapi brexit miatt kiürítse az irodáját, mert valójában sosem rendezkedett be Brüsszelben.
Már most is támadás alatt állunk, csak nem látjuk – mondja Oliver Lewis biztonságpolitikai szakértő a Mandinernek, rámutatva, hogy a kibertámadásokról főleg az elit tud
Mi az Európai Unión kívül akarunk harcolni a szuverenitásunkért, Orbán Viktor pedig az EU-n belül, ami nagy kihívás – fogalmazott a Magyar Hírlapnak a kilépésért kampányoló Nigel Farage
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, képviselői kérdésre válaszolva.
Az ellenzéki politikusoknak a kormánynak való ártáson kívül semmi, de semmi nem számít, sem nemzetérdek, sem emberiességi szempontok, de még a saját jól felfogott választópolgári érdek sem.
A T. Ház 137 igen, 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, amely alapján a járványhelyzet végéig a kormány rendeleti úton kormányozhat.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
