Az ellenzék eredeti terve – hogy a szakszervezetekre rátelepedve szombattól országos sztrájkot indítanak – elbukott. Ezzel párhuzamosan azonban a magukat civileknek nevező kormányellenes csoportok egyre absztraktabb tüntetési ötletekkel állnak elő.
Noha a túlóra törvény ellen vonult utcára több szakszervezet, korábban is olyan kollektív szerződéseket kötöttek nagy cégekkel, amik maximálisan kiaknázták az egy évben elrendelhető túlórák számát. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője nem tartja hitelesnek a sztrájkokat, mert azok nélkülöznek mindennemű egyenes és tiszta megfogalmazást, célkitűzést.
Egyelőre kifulladt a baloldal szakszervezeteinek az országos sztrájk megszervezésére tett erőfeszítése, sőt már házon belül sem értenek egyet annak létjogosultságában – értesült érdekképviseleti forrásokból a Magyar Idők.
Elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek: információink szerint sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában, illetve annak időpontjában nincs egyetértés.
A Soros György által szponzorált álcivil szervezetek, karöltve az ellenzékkel, folytatják a kormányellenes tüntetéssorozatot januárban is. Az ellenzék egymás közti viszonyait jól példázza, hogy melyik megmozdulás mellé áll oda egy párt vagy szervezet.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
A hivatásos balliberális aggódók nekikezdtek az álhírgyártásnak és valóságtagadásnak, ismét bemesélik maguknak, hogy a balliberális szavazók mindegyike le fog szavazni egy jobbikos jelöltre, és fordítva.
A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.
Mivel érdekekről van szó, s jogegyenlőségről, Magyarországnak egy pillanatra sem szabad beleélnie magát abba a vízióba, hogy mostantól a bizottság megváltozik, s felfigyel az aggasztó jelekre, esetleg figyelembe veszi a szavazópolgárok akaratát.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába. 
