"A magyar kultúra nemzeti önazonosságunk alapja, egyéni és közösségi létünk éltető ereje. A kormány elkötelezett kultúránk, hagyományaink ápolásában, hogy méltó emléket állítson nemzeti imánk és nemzeti összetartozásunk jelképének, Kölcsey Ferenc Himnuszának, ezért kiemelt emlékhelyként fejleszti Szatmárcsekét" - írták a KIM-közleményben.
Himnuszunk nemcsak „ének”, nemcsak „dal”, hanem határtalanul, egyetemesen nemzeti imádság, akár nagy, akár kisebb nyilvánosság előtt is. A magyar futballválogatott mérkőzései után, akár győztünk, akár kikaptunk, a szurkolók a csapattal együtt eléneklik a Himnuszt. Ilyen jellegű csodára sem Kölcsey Ferenc, sem Erkel Ferenc nem gondolhatott – rögzíti Cs. Varga István.
A Himnusz gyönyörködtető esztétikai élményén túl, szépre, jóra, igazra és szent dolgokra tanító és indító, lélekemelő és lélektisztító közösségi erőforrás: a lélek gyógyszertára. Sikereink, örömeink és tragédiáink idején – hívő és nem hívő – egyaránt ezt az öröm- és bánatkönnyel megszentelt, hálaadó és áldáskérő versimádságot énekli – fogalmaz Cs. Varga István.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
