Már-már krimibe illő rejtélyt oldott meg az a magyar interdiszciplináris kutatócsoport, amely Szigetvár-Turbék szőlőhegyen megtalálta az oszmán uralkodó sírhelyén emelt türbét.
A Testről és lélekről című film egy egyszerű, csendes magánéleti történet keretében arról szól, hogy minden, ami összeköt minket, az fontosabb, mint ami szétválaszt.
A Testről és lélekről alkotói nagyon sokat dolgoztak "saját nyomaik eltüntetésén", mert olyan filmet akartak készíteni, amely "a nézőben jön létre, és nem a vásznon".
Húsz éve, a 40. évfordulóra készítette el filmjét Dékány István. Emlékezése során fölkereste mindazon helyeket, amelyek élete meghatározó eseményeihez kapcsolódnak.
Nemrégiben hunyt el Bud Spencer, a nézők kedvence, a kedves bunyós. Filmjei megunhatatlanok. De vajon mi a titkuk a komikus, kamu-pofozkodós filmeknek?
Hajdu Szabolcs filmje, az Ernelláék Farkaséknál című alkotás nyerte a versenykategória fődíját, a Kristály Glóbuszt az 51. nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban.
A Liza, a rókatündér nyerte el a legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a 2. Magyar Filmhéten, amelynek vasárnap esti gáláján először adták át a Magyar Filmdíjakat.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
A hatvanas évek végére kiderült, hogy a korlátlanul a világra ömlesztett globális hatalompénz is elinflálódik. Így az európai ipari hatalmak egyre idegesebben fészkelődtek, hogy dollártömegeiket aranyra válthassák.
Szeged is, miként az ország egésze, ezer szállal kötődik a Hunyadiakhoz. Szeged-Alsóvároson házuk volt, számos diplomáciai, közéleti esemény kapcsán is számos alkalommal megfordult városunkban János és fia Mátyás király is.
Magyarország azt szeretné, ha az ukrán hatalom úgy tekintene a kárpátaljai magyarságra, mint erőforrásra, amely Ukrajnát erősíti, és elősegíti a magyar-ukrán kapcsolatok rendezését.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába. 
