A védelem költségvetése lesz a 2024-es
Varga Mihály közölte, az ingatag világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika, valamint az elhúzódó háború hatásai Magyarországot is érintik.
2023. május 25. 18:00

Varga Mihály pénzügyminiszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. május 25-én. MTI/Kovács Tamás

Védelmi költségvetésnek nevezte a 2024-es büdzsét a pénzügyminiszter csütörtökön a Kormányinfón, hangsúlyozva, hogy háborús időkben védelmi költségvetésre van szükség, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést.

Varga Mihály közölte, az ingatag világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika, valamint az elhúzódó háború hatásai Magyarországot is érintik.
   
"Az elért eredményeinket nem hagyjuk veszni. Ezért ilyen bizonytalan időszakban is olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát" - fogalmazott. Varga Mihály azt mondta, megvédik a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és fenntartják az Európában egyedülálló rezsivédelmi rendszert.
   
A miniszter kiemelte, hogy jövőre több forrás jut a védelmi kiadásokra, a családtámogatási rendszer átalakítása mellett is megmaradnak a családi adókedvezmények és biztosítják a rezsivédelmi alap forrásait is.
   
Hangsúlyozta, hogy kiemelten kezelik a magyar családok, a gyermekvállalás, és a gyermeknevelés támogatását, biztosítják Európa legkedvezőbb jövedelemadóját, emellett a családi adórendszer adókedvezményei is megmaradnak, közöttük a legalább 4 gyermeket nevelő és a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentessége, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége. Hozzátette, hogy a 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, ahogy megtartják az inflációkövető nyugdíjemelést is.
   
A tárcavezető összegzése szerint a cél, hogy az ország 2024-ben is védelmet tudjon biztosítani a legfontosabb társadalmi csoportok számára, meg tudják védeni a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, és meg tudják tartani a rezsivédelmi alap kedvezményeit.
   
A büdzsé főbb számairól közölte, 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, az államháztartás hiánya a GDP 2,9 százaléka lehet, az államadósság mértéke pedig 66,7 százalékára csökkenhet, az infláció éves szinten várhatóan 6 százalék lesz 2024-ben.
   
Varga Mihály közölte: a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést átadták a Költségvetési Tanácsnak, a tervezetet jövő kedden nyújtja be az Országgyűlésnek.
   
Hangsúlyozta, hogy az ország fizikai biztonságának megőrzése mindennél fontosabb, ezt a célt szolgálja a honvédelmi alap megerősítése, 1300 milliárd forint fölött lesz a honvédelmi alap tervezett kiadása. Nemcsak a háború, hanem a határokat fenyegető migráció miatt is szükséges a biztonság további megerősítése - mondta. A határok védelmében Magyarország eddig is csak magára számíthatott, a kormány legfontosabb célja, hogy az ország kimaradjon a háborúból - erősítette meg.
   
Ismertette, hogy a 2013-óta bevezetett rezsivédelmi intézkedések fenntartása megmarad, biztosítják a rezsivédelmi alap működését, ennek fedezete az extraprofitadókból származik. Továbbra is elvárják, hogy azok a szektorok járuljanak hozzá az ország védelméhez, amelyek a háborús helyzetben extraprofitra tesznek szert - mondta. Ugyanakkor hozzátette: lehetőséget látnak arra, hogy ezek a terhek idővel csökkenjenek, ezért jövőre megkezdik a pluszterhek kivezetését.
   
A miniszter közölte: a kormányzati intézkedéseknek, és a járvány utáni gazdasági visszarendeződésnek köszönhetően a gazdaság 2022-ben is jól teljesített. A kormány célja a visszaesés elkerülése, hogy a növekedés idén is folytatódjon. Ennek mértékét a háború és annak gazdasági hatásai negatívan befolyásolják, emiatt 2023-ban 1,5 százalékos, 2024-ben már 4 százalék körüli GDP-növekedés lehet.
   
Közölte, hogy 2010-óta egyensúlyban van a költségvetés, az államadósság csökkenését a járvány és a háború lassította. A költségvetés konszolidációját folytatni fogják, 2024-ben 2,9 százalék lesz az államháztartás hiánya.

MTI
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Számháborúzó ütközetek Kijev és Moszkva között
    Nagyotmondás helyett most kicsitmondásról beszélhetünk: semmi értelme nem volt Zelenszkij hazugságának. Leglelkesebb hívei sem vették komolyan, amit mondott. Akkor miért mondhatta?
  • Nagypéntek
    A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez. Jézus, aki meghalt az emberekért, "meghív minket, hogy leborulva előtte megvalljuk, ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére".
  • Várjárás mint húsvéti élmény
    Seregben tündöklő és fénylő frissesség – írta a költő a végek dicséretekor. Ez a hangulat pezsdíti föl a várjáró magyarokat. Eleink hősiesen védték az országot, e harc helyszíneinek fölkeresésére a húsvét jó alkalmat kínál.
  • Lavrov már békülne
    A miniszter felhívta a figyelmet arra: a Nyugat "gyanúsan aktívan bizonygatja", hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadást az Iszlám Állam terrorszervezet követte el, és senki más nem gyanúsítható, főleg Ukrajna nem.
MTI Hírfelhasználó