Orbán nem tud megfelelni a balliberális véleményformálóknak
Orbán Viktor megtartotta hagyományos tusnádfürdői helyzetértékelő beszédét. A nemzetstratégiai gondolkodás fontossága, a külpolitikai számvetés és az immár 2040-ig húzódó célokról sokat írt a sajtó. A magyar és – ahogy ez várható volt – a román is. Két kritikus utózöngével azonban érdemes még foglalkozni egy keveset – írja a mandiner.hu.
2023. július 24. 12:10
Az egyik, a médiában és a közösségi platformokon felhabzó ellenzéki bírálat a román érzékenység kérdéskörét nyaldossa: mivel bánthatta meg keleti szomszédunkat a kormányfő, sőt egyáltalán miért kell Tusnádfürdőn megnyilvánulnia. A másik kritika a beszéd hatókörét érintette: mit nem mondott, mit nem csinált, kikhez nem szólt Orbán. Kezdjük az elsővel. A miniszterelnök beszéde tusványosi tradíció, hiszen több mint három évtized gyakorlatát bátran lehet annak nevezni.
A helyszínválasztás eleve jelképes erővel bír: a legnépesebb határon túli magyar kisebbség történelmi régiójában, a Székelyföld szívében magyar vezetőként beszédet tartani önmagán túlmutató jelentőséggel bír. Azt üzeni, hogy a határokon túlgondolkodás, a magyar–magyar közti közösségépítés természetes feladata a mindenkori budapesti kormánynak. És azt is üzeni, hogy e küldetés nem teljesíthető be a román fél együttműködése nélkül. Azonban – és ezt felejtik el a román érzékenységet féltő szólamok – az együttélés kölcsönösséget feltételez. A magyar kisebbség nyelvhasználatának, oktatásának szabadságát, a soviniszta fellángolások elfojtását. A kisebbség többségi védelme minden nemzetek közti dialógus alapja. Amíg a kormányfő beszédéhez bukaresti jegyzék készül, addig elmozdulás e viszonyrendszerben nem lesz. Amíg Úz-völgyében kijátszható a magyarkártya, addig a párbeszéd nem érintheti a lényeget.
És még messze nem autonómiáról beszélgetünk, csak az együttélés alapfeltételeinek körberajzolásáról. A bírálatok másik árama szerint Orbán semmi újat nem mondott, vagy – ahogy a Transtelex idéz egy román politológust – a Horthy-rajongókhoz szólt. E ponton nehéz kiigazodni az ellenzéki és a rájuk kísértetiesen rímelő román követeléseken: ha Orbán az illiberális világfelfogásról beszél, az is gond, ha a magyar esélyekre fókuszál, az is. Tulajdonképpen sosem tud megfelelni a magyarországi és erdélyi balliberális véleményformálóknak, bár könnyen lehet, épp ez a sikerének titka.
Tisztázzuk, a hétvégén elhangzott helyzetértékelés számos megállapítást tett a magyar geopolitikai kihívásokról, ám amennyiben ezek ellenzéki mércével mérve kevésnek bizonyulnak, a 2040-ig nyitott látómező már újszerű lehet. És tegyük hozzá, bizonyára rémisztő. Amíg ugyanis ellenzéki oldalon senki sem rajzol fel hasonló, megvitatásra érdemes nemzetstratégiai víziót, addig marad a fáradt kritika és a balosnak elkönyvelt fellépők nekikeseredett rugdosása.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A Voks2025 szavazáson több mint két millión szavaztak levélben. Hölvényi György európai parlamenti képviselőt arról kérdeztük, hogy más képviselőkkel beszélve mi derül ki, hogyan állnak az EU tagországok Ukrajna esetleges gyorsított felvételéhez?