Orbán nem tud megfelelni a balliberális véleményformálóknak
Orbán Viktor megtartotta hagyományos tusnádfürdői helyzetértékelő beszédét. A nemzetstratégiai gondolkodás fontossága, a külpolitikai számvetés és az immár 2040-ig húzódó célokról sokat írt a sajtó. A magyar és – ahogy ez várható volt – a román is. Két kritikus utózöngével azonban érdemes még foglalkozni egy keveset – írja a mandiner.hu.
2023. július 24. 12:10
Az egyik, a médiában és a közösségi platformokon felhabzó ellenzéki bírálat a román érzékenység kérdéskörét nyaldossa: mivel bánthatta meg keleti szomszédunkat a kormányfő, sőt egyáltalán miért kell Tusnádfürdőn megnyilvánulnia. A másik kritika a beszéd hatókörét érintette: mit nem mondott, mit nem csinált, kikhez nem szólt Orbán. Kezdjük az elsővel. A miniszterelnök beszéde tusványosi tradíció, hiszen több mint három évtized gyakorlatát bátran lehet annak nevezni.
A helyszínválasztás eleve jelképes erővel bír: a legnépesebb határon túli magyar kisebbség történelmi régiójában, a Székelyföld szívében magyar vezetőként beszédet tartani önmagán túlmutató jelentőséggel bír. Azt üzeni, hogy a határokon túlgondolkodás, a magyar–magyar közti közösségépítés természetes feladata a mindenkori budapesti kormánynak. És azt is üzeni, hogy e küldetés nem teljesíthető be a román fél együttműködése nélkül. Azonban – és ezt felejtik el a román érzékenységet féltő szólamok – az együttélés kölcsönösséget feltételez. A magyar kisebbség nyelvhasználatának, oktatásának szabadságát, a soviniszta fellángolások elfojtását. A kisebbség többségi védelme minden nemzetek közti dialógus alapja. Amíg a kormányfő beszédéhez bukaresti jegyzék készül, addig elmozdulás e viszonyrendszerben nem lesz. Amíg Úz-völgyében kijátszható a magyarkártya, addig a párbeszéd nem érintheti a lényeget.
És még messze nem autonómiáról beszélgetünk, csak az együttélés alapfeltételeinek körberajzolásáról. A bírálatok másik árama szerint Orbán semmi újat nem mondott, vagy – ahogy a Transtelex idéz egy román politológust – a Horthy-rajongókhoz szólt. E ponton nehéz kiigazodni az ellenzéki és a rájuk kísértetiesen rímelő román követeléseken: ha Orbán az illiberális világfelfogásról beszél, az is gond, ha a magyar esélyekre fókuszál, az is. Tulajdonképpen sosem tud megfelelni a magyarországi és erdélyi balliberális véleményformálóknak, bár könnyen lehet, épp ez a sikerének titka.
Tisztázzuk, a hétvégén elhangzott helyzetértékelés számos megállapítást tett a magyar geopolitikai kihívásokról, ám amennyiben ezek ellenzéki mércével mérve kevésnek bizonyulnak, a 2040-ig nyitott látómező már újszerű lehet. És tegyük hozzá, bizonyára rémisztő. Amíg ugyanis ellenzéki oldalon senki sem rajzol fel hasonló, megvitatásra érdemes nemzetstratégiai víziót, addig marad a fáradt kritika és a balosnak elkönyvelt fellépők nekikeseredett rugdosása.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
