Talapzatán Szent László szobra a nagyváradi várban
A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején oronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.
2023. augusztus 29. 18:57

A magyarok szent uralkodója – Kép: maszol/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Talapzatára került Szent László király lovasszobra, Deák Árpád szobrászművész bronzból készült alkotása a nagyváradi várban, ahol már a nagyközönség is láthatja - derült ki a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye keddi közleményéből.

A püspökség közösségi oldalán közzétett bejegyzés szerint a Ronde Bosse Art Kft. képviselői hétfőn befejezték a szobor összeszerelését és felhelyezték azt a talapzatra. Kedden az önkormányzat és a püspökség képviselői - Florin Birta, Nagyvárad polgármestere és Böcskei László, nagyváradi római katolikus püspök - koszorút helyeztek el a szobornál Szent László emlékének tiszteletére.
   
Ezzel az új emlékmű bekerült Nagyvárad turisztikai körforgásába - közölte a püspökség, hozzátéve, hogy a szobor megáldására egy későbbi időpontban, szertartás keretében kerül majd sor.
   
A sajtónyilvánosság nélkül lezajlott "diszkrét szoboravatót" az eBihoreanul című román hírportál annak tulajdonította, hogy a szoborállítás múlt héten a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által közösségi oldalakon terjesztett nacionalista manipuláció célpontjává vált.
   
A lap felidézte, hogy a polgármesteri hivatal szombaton közzétett válaszvideójában "pontot tett az AUR csúsztatásaira", és felhívta az internetezők figyelmét arra: a Szent László-szobor a várba, nem pedig - a románok által lakott területek első egyesítőjeként ünnepelt - Mihai Viteazul (II. Mihály havasalföldi vajda) 2019-ben lebontott főtéri szobrának helyére kerül, amelyet restaurálása után másutt fognak felállítani.
   
A partiumi város alapítójaként tisztelt lovagkirály lovasszobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően állították fel, az erre vonatkozó tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester.
   
Birta akkor úgy fogalmazott, hogy a szoborállítással "történelmi igazságot szolgáltatnak" a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék.
   
Az 5,3 méter magas lovasszobor bronzba öntését Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek.
   
A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.

Nagyvárad megalapítója visszatért –   maszol/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, az egykori Szent László téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így esett a választás az európai forrásokból restaurált várra. Szent László itt építtette meg az első nagyváradi székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így zarándokhellyé vá

MTI
  • A klímavédelem árnyékos oldala
    Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
MTI Hírfelhasználó