Egymillió migránst tartóztattak fel a magyar hatóságok
Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek eddig alig 1,5 százalékát térítette meg az EU, miközben az ország az EU határait is őrzi akkor, amikor a saját határait védi - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
2023. szeptember 5. 12:58
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (k) és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (j) az ideiglenes biztonsági határzárnál tartott sajtótájékoztatójukon Röszke közelében 2023. szeptember 5-én. MTI/Rosta Tibor
Nyolc éve áll a magyar határon 165 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés, ez idő alatt csaknem egymillió migránst tartóztattak fel a hatóságok - közölte a kormányszóvivő kedden Röszkén.
Szentkirályi Alexandra a határzárnál, egy a járőröket érő korábbi támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, jelenleg Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól. Hozzátette: ezáltal is eleget tesz a schengeni megállapodásban vállalt kötelezettségének, amely megköveteli az Európai Unióba tartó illegális migráció megakadályozását.
Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek eddig alig 1,5 százalékát térítette meg az EU, miközben az ország az EU határait is őrzi akkor, amikor a saját határait védi - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról beszélt: az embercsempészbandák egyre szervezettebbé válnak, előfordul hogy száz-, kétszáz tagú csoportok próbálkoznak, vagy egy időben 19 helyszínen kísérlik meg illegálisan átlépni a határt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
