Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára (k) a nyugat-dunántúli régió nyugállományú katonáinak találkozóján a győri Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred előadótermében 2023. szeptember 19-én. MTI/Bodnár Boglárka

Modern, technikájában és tudásában világszínvonalú, ütőképes haderő létrehozása a cél - mondta a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden Győrben, a nyugat-dunántúli régió nyugállományú katonáinak szervezett találkozón.

A Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred bázisán tartott rendezvényen Czermann János elmondta, a megkezdett fejlesztések, a modernizáció, a magyar katona társadalmi és nemzetközi megbecsültsége, a fiatalok megszólítása és hazaszeretetre nevelése érdekében tett lépéseik nem üres frázisok, annak ellenére sem, hogy különböző közösségi felületeken ilyesmikről olvasni. Hozzátette: ezen erőfeszítéseikben számítanak a nyugállományú katonák nagy tapasztalatára.
   
A helyettes államtitkár kiemelte: a fiatalok a legfontosabbak ma az országnak, és nélkülözhetetlenek a Magyar Honvédségnek is, mert ahhoz, hogy eredményesek legyenek, fiatal katonákra van szükség. Jelezte, hogy a fiatalabb nemzedékeket célozták meg a honvédelmi táborok, a kísérleti jelleggel elindult honvédelmi oktatás, a kadétprogram, a hódmezővásárhelyi "Embert a vasra!" kampányuk, valamint a tartalékos rendszer fajsúlyosabbá tétele.
   
Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója a magyar haderő átalakításáról elmondta, hogy a térség meghatározó fegyveres erőjévé kívánják tenni a Magyar Honvédséget. Megjegyezte, hogy az új típusú kihívások mint az illegális migráció és újabban az orosz-ukrán háború, a jelenleg 700 fős Honvéd Vezérkar átstrukturálását igényelték, ezért jelenleg átvilágítás zajlik, és azutánn egy még reakcióképesebb szervezet létrehozását célozzák meg.
   
A vezérőrnagy beszélt arról is: a NATO által elvárt cél, hogy a GDP 2 százalékát haderőre fordítsa Magyarország, az idén teljesül, majd a tervek szerint 2027-től már 2,05 százalékot fordítanak honvédelemre.
   
Somogyi Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar hadsereg sokáig könnyű, gyorsan telepíthető és békefenntartó tevékenységekre volt alkalmas, de a fenyegetettség növekedésével a konvencionális hadviseléshez szükséges képességek fejlesztése került előtérbe. Ennek kapcsán beszámolt a különböző szárazföldi és légi harcjárművek beszerzéséről, rendszeresítéséről, valamint a hazai hadiipari beruházásokról.