Putyin a világ fizetőeszközeinek jelenlegi rendszerét pénzügyi piramishoz hasonlította, amelynek csúcsán egyes országok vezetői állnak. Mint mondta, ez nem felel meg az emberiség többsége érdekeinek.
2023. október 4. 21:35
Az elnök a Szíriusz központban – tuvest.ru
A világ megszabadul egyes országok diktatúrájától, amelyek megpróbálnak másokat gazdasági rabságba taszítani - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a dél-oroszországi Szíriusz központban a III. pénzügyi biztonsági nemzetközi olimpián.
"A világ fokozatosan megszabadul annak a pénzügyi és gazdasági modellnek a diktatúrájától, amelynek célja csak az, hogy adósságba, rabszolgaságba hajtson, gazdasági gyarmattá változtasson, a világnak egész régióit megfossza a fejlődéshez szükséges erőforrásoktól" - hangoztatta az orosz államfő.
Putyin a világ fizetőeszközeinek jelenlegi rendszerét pénzügyi piramishoz hasonlította, amelynek csúcsán egyes országok vezetői állnak. Mint mondta, ez nem felel meg az emberiség többsége érdekeinek.
Kitért az ázsiai és közel-keleti központi bankok projektjére is, amely lehetővé teszi a digitális valuták kibocsátását és cseréjét.
"Egyetlen harmadik félnek sincs lehetősége a visszaélésre, hogy a fizetésekbe beavatkozzon, beleértve például egy tranzakció blokkolását, számlák befagyasztását, mások pénzének vagy vagyonának eltulajdonítását" - hangoztatta.
A Kommerszant című lap emlékeztetett, hogy Putyin a szeptember 29-i orosz-latin-amerikai konferencián kijelentette: a nemzetközi pénzügyi rendszer az "aranymilliárd" érdekei szerint épült ki, és a fejlődő országok modern hitelkötelezettsége az "úrbér" és a "hadisarc" formáját öltötte.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
