Az Anna-réti kápolna a Normafánál
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében az elmúlt években készült legjelentősebb templomnak nevezte a kis kápolnát, amely Budapest tetejéről néz le és világít rá a nemzet fővárosára.
2023. december 9. 09:14

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (j) beszél, mellette és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b3) az Anna-réti engesztelőkápolna megszentelésén a Normafánál a Szent Anna-réten 2023. december 8-án. MTI/Balogh Zoltán

Elkészült az Anna-réti engesztelőkápolna a Normafánál. A hívek adományából felépült, alig 30 négyzetméteres, de nyitható oldalú, és így szabadtéri szertartások megtartására is alkalmas misézőhelyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg pénteken.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében az elmúlt években készült legjelentősebb templomnak nevezte a kis kápolnát, amely Budapest tetejéről néz le és világít rá a nemzet fővárosára.
   
Felidézte, hogy az elmúlt tíz évben Kárpát-medence szerte több mint kétszáz új templom épült, többek között Pátyon, Piliscsabán, de a Felvidéken és Erdélyben is.
   
Az államtitkár elmondta, hogy a templomépítések azért is fontosak, mert a katolikus hitnek a nemzet megmaradása szempontjából óriási jelentősége van.
   
A most átadott kápolna szépsége minden várakozást felülmúl, és a világban tapasztalható sok békétlenség idején az engesztelést hirdeti - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány ezért is nyújtott támogatást a kápolna felépítéséhez.
   
Soltész Miklós azt kérte a hívektől, hogy "ne a kápolna méretét nézzék, hanem azt a csodát, ami most megvalósult".
   
Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere emlékeztetett: csaknem 80 évvel ezelőtt tették le az épület első alapkövét a réten, 80 évnyi hosszú, reményteli és mozgalmas várakozás után épült meg a kápolna, amelyről olyan sokan ábrándoztak.
   
A hegyvidéki polgármester elmondta, néhány évvel ezelőtt Erdő Péter bíborossal közösen írtak ki egy tervpályázatot a kápolna megvalósítására, amelyet követően 60 építészeti pályázat közül választotta ki "a neves tagokból álló zsűri", a győztest. A kápolnát felépítő vállalkozás munkáját a főegyházmegye képviselője és a hegyvidéki önkormányzat felügyelte. A harang, amelynek hangját már a Kossuth rádió déli hírműsorának hallgatói is hallhatják a világ királynője engesztelő kápolnáért alapítvány adománya - közölte.
   
Ez a terület ettől a naptól kezdve ismét a Szent Anna-rét nevet viseli - jelentette be a polgármester.
   

A kápolnát eredetileg a Normafa-program keretében szerették volna felépíteni, és bár az orosz-ukrán háború miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben a beruházás elé sok anyagi akadály gördült, de magánadományok segítségével mégis felépült a kápolna.
   
A kerületvezető ismertetése szerint mintegy ötszáz számlaszámról összesen több mint 90 millió forintot ajánlottak fel, ezek közül Pokorni Zoltán a Debrecen-Bánki református egyházközség adományát emelte ki, de - mint elmondta - a legnagyobb adományozó egy orvos házaspár volt, akik 30 millió forintot ajánlottak fel.
   
Erdő Péter homíliájában arról beszélt: a kápolnában jelképes erő rejlik, "ha őszinte szívvel imádkozunk benne és körülötte, bízhatunk Isten megbocsátó és oltalmazó szeretetében".
   
A bíboros felidézte: az engesztelés mozgalmának a fatimai jelenések adtak különös lendületet több mint száz évvel ezelőtt.
   
A második világháború idején sokan ráéreztek arra, hogy a "gyilkos háborúkban a gonoszság titka működik", és a bűnökért engesztelő imádságnak különös jelentősége van egyén és közösség békéje és megmenekülése szempontjából.
   
Sokan gondoltak arra, hogy a Szent Anna-réten kell engesztelő kápolnát építeni, és ott kell Szűz Mária közbenjárását kell kérni, hogy vége legyen a háborúknak.
   
Hozzátette: mivel a terület nem az egyház tulajdona, széleskörű együttműködésre volt szükség ahhoz, hogy ha szerény méretekben is, de művészi igénnyel megépülhessen a kápolna.
   
"Ne engedjünk a fanyalgás kísértésének!" - kérte, utalva a korábbi, jóval nagyobb méretű épületről szóló tervekre -, a kápolna megépült, "akkor és úgy, amikor és ahogyan lehetett"!
   
"Mostani sorsunk drámai nehézségei, az Európát pusztító és a Szentföldön fellángoló háború fordítsa Istenhez a tekintetünket, kérjük az ő irgalmát népünk és az egész emberiség számára" - zárta homíliáját Erdő Péter.
   
A kápolna Márkus Péter és Koczka Kristóf tervei alapján készült, az épület zárt állapotban maximum 20 ember befogadására alkalmas, a nyugati oldalának kinyitásával 50-100 embernek, a keleti oldal kinyitásával pedig nagyobb zarándokcsoportoknak, akár ezer embernek is tarthatnak körülötte szentmisét.
   

A Szent Anna-réten a 19. században épített kis erdei kápolnát egy 1952-es munkás nagygyűlés után földig rombolták. A rendszerváltás után, 1992-ben Salamin András és családja egy egészen apró kápolnát épített a réten.
   
A Szent Anna-rétre a 20. század első felében a békéért hirdetett engesztelő imádság helyszíneként is terveztek templomot építeni, valamint az 1940-es években Natália nővér (Kovacsics Mária Natália) látomásaiban is szerepelt egy Anna-réti kápolna.
   
A kápolnaépítés 1944-ben elkezdődött, de a szovjet csapatok érkezése, majd a kommunista hatalomátvétel ellehetetlenítette az építést.
   
A kis miséző- és imahely kialakítására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a XII. kerület 2018-ban írt ki pályázatot. Az eredetileg kormányzati támogatásból megépíteni tervezett kápolnát az ukrajnai háború kitörése után kialakult gazdasági válságban végül a hívek adományából sikerült felépíteni.

MTI
  • Hazai klubfutball: közepes alatt
    Ma a magyar bajnokságot az a Paks vezeti, amely magyar edzővel és magyar játékosokkal küzd. Tudjuk azonban, hogy BL-csoportkörbe jutást ettől a gárdától nem várhatunk. Márpedig a hazai klubfutballnak a BL-ben a helye: a csoportkörnél magasabb szinten.
  • Kik bújhatnak meg az ENSZ mögött?
    Hazánkban több ezer hajléktalan él nem méltóságteljesen. Rájuk miért nem utal a szélsőséges ENSZ-garnitúra? Vélhetően azért, mert ennek az extrémitásnak (is) a kettős mérce a célszerszáma.
  • A szolnoki csata 175. évfordulója
    Az 1849-es csatára emlékezve 28. alkalommal rendezi meg az eseményt Szolnok önkormányzatának megbízásából a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ - tájékoztattak.
  • A Trianon utáni ötödik nemzedék
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban tartott eseményen rendhagyó módon tartott köszöntőt, tekintettel arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter betegsége miatt nem jöhetett el, így az államtitkár tolmácsolta a tárcavezető gondolatait.
  • Hazánk a fő kontinensen: Eurázsiában
    Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a nyugati politikai elit a zöld ideológia alapján a kapcsolatépítés helyett a keleti kapcsolatok elvágásán dolgozik, miközben a magyar kormány az "irígy és rosszalló" nyugati pillantások ellenére a keleti és a kínai kapcsolatok ápolásával csak azt teszi, amit a nyugati nagyvállalatok egy része is tett a múltban.
MTI Hírfelhasználó