Az Anna-réti kápolna a Normafánál
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében az elmúlt években készült legjelentősebb templomnak nevezte a kis kápolnát, amely Budapest tetejéről néz le és világít rá a nemzet fővárosára.
2023. december 9. 09:14

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (j) beszél, mellette és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b3) az Anna-réti engesztelőkápolna megszentelésén a Normafánál a Szent Anna-réten 2023. december 8-án. MTI/Balogh Zoltán

Elkészült az Anna-réti engesztelőkápolna a Normafánál. A hívek adományából felépült, alig 30 négyzetméteres, de nyitható oldalú, és így szabadtéri szertartások megtartására is alkalmas misézőhelyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg pénteken.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében az elmúlt években készült legjelentősebb templomnak nevezte a kis kápolnát, amely Budapest tetejéről néz le és világít rá a nemzet fővárosára.
   
Felidézte, hogy az elmúlt tíz évben Kárpát-medence szerte több mint kétszáz új templom épült, többek között Pátyon, Piliscsabán, de a Felvidéken és Erdélyben is.
   
Az államtitkár elmondta, hogy a templomépítések azért is fontosak, mert a katolikus hitnek a nemzet megmaradása szempontjából óriási jelentősége van.
   
A most átadott kápolna szépsége minden várakozást felülmúl, és a világban tapasztalható sok békétlenség idején az engesztelést hirdeti - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány ezért is nyújtott támogatást a kápolna felépítéséhez.
   
Soltész Miklós azt kérte a hívektől, hogy "ne a kápolna méretét nézzék, hanem azt a csodát, ami most megvalósult".
   
Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere emlékeztetett: csaknem 80 évvel ezelőtt tették le az épület első alapkövét a réten, 80 évnyi hosszú, reményteli és mozgalmas várakozás után épült meg a kápolna, amelyről olyan sokan ábrándoztak.
   
A hegyvidéki polgármester elmondta, néhány évvel ezelőtt Erdő Péter bíborossal közösen írtak ki egy tervpályázatot a kápolna megvalósítására, amelyet követően 60 építészeti pályázat közül választotta ki "a neves tagokból álló zsűri", a győztest. A kápolnát felépítő vállalkozás munkáját a főegyházmegye képviselője és a hegyvidéki önkormányzat felügyelte. A harang, amelynek hangját már a Kossuth rádió déli hírműsorának hallgatói is hallhatják a világ királynője engesztelő kápolnáért alapítvány adománya - közölte.
   
Ez a terület ettől a naptól kezdve ismét a Szent Anna-rét nevet viseli - jelentette be a polgármester.
   

A kápolnát eredetileg a Normafa-program keretében szerették volna felépíteni, és bár az orosz-ukrán háború miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben a beruházás elé sok anyagi akadály gördült, de magánadományok segítségével mégis felépült a kápolna.
   
A kerületvezető ismertetése szerint mintegy ötszáz számlaszámról összesen több mint 90 millió forintot ajánlottak fel, ezek közül Pokorni Zoltán a Debrecen-Bánki református egyházközség adományát emelte ki, de - mint elmondta - a legnagyobb adományozó egy orvos házaspár volt, akik 30 millió forintot ajánlottak fel.
   
Erdő Péter homíliájában arról beszélt: a kápolnában jelképes erő rejlik, "ha őszinte szívvel imádkozunk benne és körülötte, bízhatunk Isten megbocsátó és oltalmazó szeretetében".
   
A bíboros felidézte: az engesztelés mozgalmának a fatimai jelenések adtak különös lendületet több mint száz évvel ezelőtt.
   
A második világháború idején sokan ráéreztek arra, hogy a "gyilkos háborúkban a gonoszság titka működik", és a bűnökért engesztelő imádságnak különös jelentősége van egyén és közösség békéje és megmenekülése szempontjából.
   
Sokan gondoltak arra, hogy a Szent Anna-réten kell engesztelő kápolnát építeni, és ott kell Szűz Mária közbenjárását kell kérni, hogy vége legyen a háborúknak.
   
Hozzátette: mivel a terület nem az egyház tulajdona, széleskörű együttműködésre volt szükség ahhoz, hogy ha szerény méretekben is, de művészi igénnyel megépülhessen a kápolna.
   
"Ne engedjünk a fanyalgás kísértésének!" - kérte, utalva a korábbi, jóval nagyobb méretű épületről szóló tervekre -, a kápolna megépült, "akkor és úgy, amikor és ahogyan lehetett"!
   
"Mostani sorsunk drámai nehézségei, az Európát pusztító és a Szentföldön fellángoló háború fordítsa Istenhez a tekintetünket, kérjük az ő irgalmát népünk és az egész emberiség számára" - zárta homíliáját Erdő Péter.
   
A kápolna Márkus Péter és Koczka Kristóf tervei alapján készült, az épület zárt állapotban maximum 20 ember befogadására alkalmas, a nyugati oldalának kinyitásával 50-100 embernek, a keleti oldal kinyitásával pedig nagyobb zarándokcsoportoknak, akár ezer embernek is tarthatnak körülötte szentmisét.
   

A Szent Anna-réten a 19. században épített kis erdei kápolnát egy 1952-es munkás nagygyűlés után földig rombolták. A rendszerváltás után, 1992-ben Salamin András és családja egy egészen apró kápolnát épített a réten.
   
A Szent Anna-rétre a 20. század első felében a békéért hirdetett engesztelő imádság helyszíneként is terveztek templomot építeni, valamint az 1940-es években Natália nővér (Kovacsics Mária Natália) látomásaiban is szerepelt egy Anna-réti kápolna.
   
A kápolnaépítés 1944-ben elkezdődött, de a szovjet csapatok érkezése, majd a kommunista hatalomátvétel ellehetetlenítette az építést.
   
A kis miséző- és imahely kialakítására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a XII. kerület 2018-ban írt ki pályázatot. Az eredetileg kormányzati támogatásból megépíteni tervezett kápolnát az ukrajnai háború kitörése után kialakult gazdasági válságban végül a hívek adományából sikerült felépíteni.

MTI
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Ellaposodott futball
    A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
  • Latorcai Csaba az unikális műkincsről
    Latorcai Csaba szerint a kormány és az MNM mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi tudományos élet mellett mindenki megismerhesse és láthassa ezt a páratlan műtárgyat. Hozzátette, az Alaptörvény is úgy fogalmaz, hogy a páratlan magyar kultúra megőrzése a kormány és mindenki feladata.
  • A ferences gimnázium új tornacsarnoka
    "Egyházpolitikai modellünk az együttműködésre épül, ahol az egyház és az állam a társadalom javára együttműködik. Az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, mert egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak" - mondta köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
  • Az EU-csődtömeg okozói nem fognak bíróság elé állni
    Bármennyi hibát és bűnt elkövethetnek, soha nem lesznek felelősségre vonva, mert ugyanazok az erők mozgatják őket, amelyek az európai bíróságot is. Ha Macronnak igaza lenne és az EU belátható időn belül meghalna, nekik akkor is biztosítva lenne a menekülési út. Soha nem állnak bíróság elé – rögzíti Bánó Attila.
MTI Hírfelhasználó