„Lázár ujjával azért meggyűlt a bajom”
Hosszú, nagyjából tizennyolc éves szünet után a Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére kezdtem újra foglalkozni az írásaival, életével, és hogy milyen kép alakult ki róla az arab világban – idézi föl a kairói művész.
2024. február 25. 22:05

A Balassi Bálint-emlékkarddal elismert Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító beszédet mond a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tartott díjátadón 2024. február 14-én – MTI/Szigetváry Zsolt

Balassi versei először szólalnak meg arabul. Mindezt pedig Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggarnak köszönhetjük. A Balassi-emlékkard idei egyiptomi kitüntetettje régóta hazajár Magyarországra, és amikor nem éppen verset fordít vagy történészként kutat, az utolsó egyiptomi–szudáni uralkodó magyar származású feleségéről ír könyvet.

Egyiptomban született, mikor találkozott először a magyar nyelvvel, kultúrával?

Al-Dakahliya tartományban, a Kairótól nagyjából 120 kilométerre, északra fekvő Al-Sinbellawin városban nőttem fel. Hétgyermekes családban; ilyen nagyok voltak a famíliák Egyiptomban az elmúlt században. A magyar nyelvvel, kultúrával 2001-ben ismerkedtem meg, amikor beiratkoztam a kairói Ain Shams Egyetem Idegen Nyelvi Karán olasz–magyar szakára. Az első évben olyan magas pontokat szereztem, hogy 2003-ban előbb egy hónapos ösztöndíjat kaptam a debreceni nyári egyetemre, majd miután 2004-ben megszereztem a diplomát, tíz hónapos ösztöndíjat nyertem a Balassi Bálint Intézetnél. Utána négy évig dolgoztam a Kairói Magyar Nagykövetség tolmácsaként, majd a szegedi egyetemen doktoráltam történészként.

A disszertációm témája is magyar vonatkozású volt: a két világháború közötti magyar–egyiptomi kapcsolatokat kutattam. Jelenleg az Egyiptomi Tudományos Akadémiában való munkám mellett, 2020-tól az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének vendégoktatója is vagyok. Nem élek Magyarországon, de rendszeresen jövök: kurzusokat vezetek, előadásokat tartok, részt veszek projektekben, fordítok a balatonfüredi Fordítóházban, vagy írok a Magyar Írórezidenicán.

Ezekszerint a történelem és a szépirodalom remekül megférnek egymás mellett.

Nagyon is. Gyerekkorom óta szeretem a történelmet, és miközben sikerült elsajátítanom a történész szakmát, párhuzamosan folyamatosan fordítottam is szépirodalmi műveket olasz és magyar nyelvből. Utóbbi kapcsán a pályát Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmeséjével kezdtem, ezt követte a Benedek Elek által összeállított négykötetes Legszebb magyar népmesék. Vagyis a szívemhez amúgy is nagyon közel álló gyerekkönyvek arabra való átültetésével vonultam be a fordítás világába.

AL-NAGGAR, Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed; ZETTWITZ Sándor;

AL-NAGGAR, Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed; ZETTWITZ Sándor; Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. igazgatója (b) átadja a Balassi Bálint-emlékkardot Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordítónak a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tartott díjátadón 2024. február 14-én – MTI/Szigetváry Zsolt

Azóta pedig, önnek köszönhetően többek között a Légy jó mindhalálig, az Utas és holdvilág, Petőfi Sándor, József Attila vagy a kortársak közül Pál Dániel Levente jó néhány verse is elérhető az arab közönség számára is. Hogyan birkózott, birkózik meg a nyelvünkkel, amit szokás a világ legnehezebbjei közé sorolni?

Ez igaz, egyetértek, valóban a magyar a világ egyik legnehezebb nyelve, nehézség szempontjából a harmadiknak tekinthető.

Sokat szenvedtem és továbbra is szenvedek, amikor fordítok. Különösen, ha régies szavakat és kifejezéseket használ a magyar költő vagy szerző, mint mások mellett Balassi Bálint. Csak néhány példa: fejér ’fehér’, penig ’pedig’, oskola ’iskola’, móka ’mókus’, póka ’pulyka’, erdéli ’erdélyi’, könyv ’könny’, könyves szemmel ’könnyes szemmel’, megyek vagy megyen ’mit tegyek/tegyen’ – ezeket nem mindig könnyű kibogozni.

Nemrégiben jelent meg a Kairosz Kiadó Szavak ösvényein című kétnyelvű kötete, amelyben 29 Balassi-versfordítása, valamint egy tanulmánya olvasható. Ez irodalmi mérföldkő, hiszen Balassi Bálint költeményei először „szólalnak meg” arabul. Vele hogyan találták meg egymást?

Balassi verseivel legelőször a Balassi intézetes időkben találkoztam. Akkor ezek még persze elég nehezek voltak a számomra, hiszen a magyar nyelvi szintem, tudásom nem volt elegendő az ilyen, régies szavakkal, bonyolult gondolatokkal és metaforákkal teli költemények gyors megértéséhez. Hosszú, nagyjából tizennyolc éves szünet után a Balassi Kard Művészeti Alapítvány kezdeményezésére kezdtem újra foglalkozni az írásaival, életével, és hogy milyen kép alakult ki róla az arab világban.

Milyen kapcsolódási pontok vannak, lehetnek Balassi, illetve a magyar reneszánsz költészet, lelkület és az arab irodalom vonatkozó időszaka között?

Egy kis kitérővel kezdeném. Korábbi írásaim és fordításaim bevezetésében már említettem, hogy József Attilának az anya témájú, valamint a „szomorú” versei nagyon közel állnak az arab mentalitáshoz, gondolkodáshoz, felfogáshoz. Így Balassi kapcsán is feltétlenül szükséges kiemelni, hogy az ő istenes versei még jobban hasonlítanak a középkori arab vallási költészethez – gondolatok és stílus szempontjából is. Balassi az imádkozásaiban, fohászkodásaiban és Isten felé irányult kéréseiben, reményeiben majdnem ugyanazokat a szavakat és kifejezéseket használta, mint a Mohamed próféta korabeli és a középkori arab költők.

A szerelmi költemények pedig vegyes érzéseket keltenek az emberben: néha szomorú, néha vidám a hangulatuk.

Balassi szerelmi költészete szintén sok mindenben hasonlít az arabokéhoz, mivel a nőalakjai valóságos, eleven nők.

Az általa szeretett hölgyek arcát a rózsa metaforával vagy hasonlattal írja le, például Júliáét így: „A Paradicsomba termett szép új rózsa dicsőséges orcája”, Margarétáét: „jegyez rózsát szép orcája”, Zsuzsannáét: „Piros rózsa tündöklik orcáján”. Az imádott nő megszólítására Balassi is sokszor használja az ismert motívumokat: madar, galamb, virág, rózsa, viola. Ezek az elemeket a történelem folyamán az arab költők ugyancsak rendszeresen alkalmazták.

Vajon honnan jöhetett ez a költészeti rokonság? Tudunk például valamilyen közvetlen kapcsolódásról Balassi és az arab világ között?

Eddigi ismereteim szerint nem volt ilyesmi. De az biztos, hogy Balassi tudott az arab telivérekről! És az is ismert tény, hogy az apja zólyomi várában az ott tartózkodó oszmán foglyoktól kiválóan megtanult törökül, ami nagyon hasonlít az arabhoz, beleértve az írásmódot és a betűket is. A régi török nyelv alapja az arab. Nagyon valószínű, onnan ez a hasonlóság. És van még egy érdekes találkozási pont Balassi és a kivételes középkori és modern arab költők között.

Micsoda?

Balassi nem élte meg versei nyomtatásban való kiadását. Halála után is csak a vallásos költeményeit gyűjtötték össze, majd másolták és magánkörökben terjesztették. 1632 és 1635 között Bécsben adták ki legelőször. Ez ugyancsak hasonlatos az arab gyakorlathoz, ami egyre inkább divat is lett a modern korban. Elég csak utalni az 1940 és 1983 között élt zseniális egyiptomi költő, Amal Dunkul esetére.



A kötetet a Kairosz Kiadó adta ki – Kairosz Kiadó

Arról már az előbb szó esett, hogy nem mindig könnyű megbirkózni a magyar nyelvvel, Balassi esetében különösen. Összehasonlító esszéjében az írja, csak az Isteni színjáték eredetiből való fordítása jelentett önnek hasonló nehézséget. E kettőt mi köti össze ilyen értelemben?

Mindkettő mélységes gondolatokat, metaforákat, alakzatokat, retorikai képeket, igen kifejező, választékos, egyben régies – sokszor nem mindennapi használatban lévő – szavakat és kifejezéseket foglal magában. És ahogyan említettem, különösen az utóbbiak okoztak komoly problémát, rengeteg idő kellett a megfejtésükhöz.

Itt volt például a „fejér” szó. Amikor legelőször megláttam, kizárólag Fejér megyére gondoltam, és mivel a rózsa követte, így elkezdtem keresgélni a Fejér megyében termett növényekről, rózsákról, vajon mi lehet ez a különleges „fejér rózsa” . A kutatás természetesen eredménytelen volt, hiszen nem létezik ilyen fajta. Alternatívát kellett keresnem, így jutott eszembe a fejérrel talán egyenlő fehér szó. Utánaérdeklődtem, jól gondoltam-e, és igen volt a válasz. A második legfurcsább helyzetem a könnyeket jelentő könyvekkel volt.

Azaz?

A szó számtalan alkalommal ismétlődött több énekben. Az nyilván egyértelmű volt, mit jelent a könyv szó a modern magyar nyelvben, viszont nem tudtam azonban, milyen jelentéssel bírt Balassinál. A szöveg szerinti értelmezésből állapítottam meg, hogy a könyvek ez esetben könnyek: „Kiterjesztett kézzel, sűrű könyves szemmel…”; „Legörögvén könyve orcáján, úgy megkövet…”; „Drágalátos könyve hull…".

Első olvasatra az sem sikerült megtudnom, kire gondol Balassi a „pogány vérrel”, bár sejtettem, hogy az oszmánokra, törökökre utal vele. Az iszlám vallás szerint ugyanakkor a muszlim, a zsidó és a keresztény, vagyis az Istentől származó vallás hívei nem lehetnek pogányok, így kezdetben nem voltam biztos benne, hogy ez a helyes megfejtés.

Mindenesetre újdonság volt számomra, hogy a magyarok mindent és mindenkit pogánynak tekintettek, ami vagy aki nem volt keresztény.

Talán még ennél is nehezebb helyzeteket teremthet, ha egy adott szó, kifejezés, metafora nem létezik a másik nyelven. Ilyenkor mit tehet a fordító? Balassinál például mit kellett szükségszerűen kihagyni, megmásítani, helyettesíteni?

Alapszabály: fordításoknál mindig igyekszem visszaadni az eredeti jelentést, emellett arra törekszem, hogy létrehozzam a kívánt hangzást, ritmust és rímeket – a lényeg, hogy más nyelven ugyanolyan öröm legyen olvasni a művet. Különösen, mert az arabok olyanok, hogy ha elővesznek egy könyvet, már az első pár sorból tudják, jó-e, tetszik-e nekik a hangzás, a ritmus és a rím. Ha igen, folytatják az olvasást. Ám ha az első két bekezdésben problémájuk akad, lerakják a könyvet.

FEKETE Vince

Hogy történhetnek-e kihagyások? Igen, de ritka esetekben. Balassinál például igen bonyodalmas volt néhány költői képet és retorikai alakzatot vagy metaforát arabra lefordítani, egyszerűen azért, mert tudtam, hogy az arab olvasó nem fogja megérteni. „Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg” – hangzik el például egy helyen. Ami itt megnehezíti a dolgot, az, hogy itt a Fiad szó Jézusra utal. Ebben az esetben,vagy ki kell hagyni ezt a két szót, vagy ki kell cserélni két másik, hasonló szóval.

Vagy ott volt a Lázár ujja problematikája az egyik szövegben: „Kiben Juliátúl, mint Lázár ujjátúl/könnyebbségemet várnám”. De ki ez a Lázár, és mit keres ott? A magyarok számára talán egyszerű alakzatról van szó, de tőlem többnapos gondolkodást követelt a probléma precíz megoldása. Sokat kutattam, amíg arra jutottam, hogy Lázár az Eleázár változata, egy bibliai alak, betániai férfi, Mária és Márta fivére. Mindhárman Jézus szűkebb baráti köréhez tartoztak, és őt gyakran vendégül látták.

Rengeteg munka önnek, és valóban hiánypótló vállalkozás, de nekünk, magyaroknak miért jó, hogy a Balassi-versek és egyáltalán a magyar irodalom egy része mintegy félmilliárd arabul tudó emberhez is eljuthat?

Mert ez amellett, hogy megerősíti a két fél közötti kapcsolatokat, együttműködést, nemzetközi figyelmet generálhat Magyarország és a magyar irodalom iránt, ezáltal elősegítheti a magyar kultúra és irodalom globális elismertségét és megértését.

Mellékes előny pedig, hogy az arab fordításokkal az arabul beszélők is gazdagabbá válhatnak. Azzal, hogy ezek révén betekintést nyerhetnek a magyar történelembe, hagyományokba, értékekbe és néphagyományokba, erősödik a két kultúra közötti kölcsönös megértés, tolerancia. És persze új kifejezésekkel és stíluselemekkel is gazdagíthatják általuk a saját írásukat, versüket vagy prózájukat.

Ön, úgy tűnik, hamarosan saját jogon is gazdagítja majd az egyiptomi szépírók táborát, készülő könyve az utolsó egyiptomi–szudáni uralkodó magyar származású feleségéről szól. Mit tudunk erről az elfeledett grófkisasszonyról?

A 19. század második felében és a 20. század első másfél évtizedében az osztrák–magyar kolónia kiemelkedő szerepet játszott az egyiptomi politikában. Köztük számos olyan személyiség volt, aki az egyiptomi khedivei udvarral szoros kapcsolatban állt, és életútja, tevékenysége hatott az ország politikájának alakulására is. Mind közül talán a legtekintélyesebb – a valóban méltatlanul elfeledett – Szendrői Török May volt. Az Amerikában született magyar grófkisasszony vér szerinti apja valószínűsíthetően a telefonhírmondó híres feltalálója, Puskás Tivadar volt, ő pedig előbb az egyiptomi khedive, II. Abbász Hilmi titkos felesége, majd a muszlim vallást felvétele után hivatalosan is királyné lett.

De nem csupán emiatt érdekes a személye. Hosszú, kalandos életet élt, amelyből ötvenötöt német nyelvterületen, harminchatot pedig a világ más tájékán, öt különböző országban töltött el. Életpályája, rokoni és családi kapcsolatai mégis mind ez idáig tisztázatlanok maradtak. A témával kapcsolatos eddig feltáratlan, illetve feldolgozatlan levéltári és sajtóforrások felkutatásának, azonosításának, valamint gyűjtésének feladatát felvállaltam és már meg is kezdtem. Többek között a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, az Egyiptomi Állami Levéltárban, az Amerikai Bevándorlási Hivatalban és a Grazi Önkormányzat Archívumában nyomoztam-nyomozok utána.

Történészként is sokat foglalkozik a mai napig az egyiptomi–magyar kapcsolatokkal. Ezek milyen régre nyúlnak vissza?

Az arab–magyar kapcsolatok jelentőségét J. Nagy László a következőképpen határozta meg: „Magyarországnak az elmúlt évszázadokban különleges érdeke nem fűződött az arab világhoz. Az érdeklődés is a 19. század utolsó évtizedében nyilvánult meg, ekkor is elsősorban – szinte kizárólag – a térség meghatározó állama, Egyiptom iránt.”

A későbbiek során a világpolitikai helyzet alakulása és a két ország sajátos érdekei döntő befolyást gyakoroltak az egyiptomi–magyar kapcsolatokra.

A trianoni békeszerződés 86–93. cikkelyeinek rendelkezései egyfelől megszüntették Magyarországnak mint az Osztrák‒Magyar Monarchia utódállamának addig a Szuezi-csatornára és az egyiptomi áruk importjára vonatkozóan élvezett előjogait, másrészről hivatalosan is elismerték Nagy-Britannia Egyiptom felett gyakorolt befolyását. A britek 1922-es deklarációja után 1923-ban született döntés arról Budapesten, hogy Magyarország tiszteletbeli főkonzulátust alapít Egyiptomban és az 1936-os brit–egyiptomi szerződés után három évvel Kairóban megnyitotta kapuit a magyar követség Semsey Andor magyar ügyvivő vezetésével.

A kétoldalú kapcsolatok története szempontjából meghatározók voltak a magas szintű politikai látogatások is. Ebben a tekintetben ifj. Horthy Miklós, a magyar kormányzó fia 1932, 1934, 1938 és 1939 során több hetet, néha több hónapot töltött Egyiptomban, ahol elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt, illetve több közös vállalkozás létrehozását is kezdeményezte.

Egyiptomi részről a legfontosabb Iszmáíl Szedki pasa, egyiptomi miniszterelnök 1932-es magyarországi látogatása volt, aki a magyar vonatok, a mezőgazdasági termékek és a királyi gárda lóállománya iránt mutatott különös érdeklődést. Emellett említésre méltó az egyiptomi királynő, Názli és négy lánya többhetes magyarországi tartózkodása 1938 nyarán, amelynek elsősorban protokolláris szempontból volt kiemelkedő jelentősége.

Aztán jött 1956; az időszakot, közelebbről a szuezi válság és a forradalom összefüggéseit szintén régóta kutatja.

Igen, ez így van, bár nem vagyok vele egyedül. A magyar forradalom és a szuezi válság történetével foglalkozó történészek a feltűnő időbeli egybeesés miatt régóta foglalkoznak ezzel a témával, de elsősorban nyugati szempontból. Az arab forrásokat ugyanakkor mindeddig figyelmen kívül hagyták. A két esemény összefüggéseiről elmondható, hogy a magyar szabadságharc leverésének okát a szakértők a Szuezi–csatorna ügye miatt kirobbant angol–francia–izraeli támadásban keresik. Álláspontjukat indokolja, hogy Izrael október 29–én, Anglia és Franciaország pedig 31–én indította meg az Egyiptom elleni támadását. Az időpontok egybeestek azzal a periódussal, amikor gyökeres fordulat következett be az addigi szovjet álláspontban. Végső soron tehát a magyar forradalom sorsát a nemzetközi események, azon belül is elsősorban a szuezi válság, pecsételte meg. Számomra ebből egyértelműen úgy tűnik, hogy ha a szuezi válság nem következik be, sikerrel járt volna a magyar szabadságharc.

És milyen az egyiptomi–magyar kapcsolatok ma?

Baráti és együttműködő jellegűek; mindkét fél érdekelt a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés erősítésében. Gazdasági szempontból a két ország közötti kereskedelmi forgalom folyamatosan növekszik, és egyre több magyar vállalat keres lehetőségeket az egyiptomi piacon. A turizmusunk is vonzza a magyar látogatókat, a kultúra területén pedig határozottan egyre szorosabbra fűződnek a szálak; az egyiptomi filmek, zene és persze a konyha mind népszerűbbek Magyarországon. És természetesen nem tudjuk elhanyagolni a legutóbbi pár évben tett elnöki és miniszterelnöki látogatásokat, amelyek komolyan hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok fellendítésében és megerősítésében.

Ahogyan az ön fordításai is. A magyar nyelv szeretetét van kinek átadnia a környezetében?

Igen, a két gyermekemnek, akik rendszeresen tanulnak magyarul, beszélni is tudnak, sőt együtt lefordítottuk Vörös István Loni és a kísértetek című mesekönyvét. Tanítványomnak és egyben kollégámnak, Mohamed Szaadnak szintén igyekszem továbbadni a magyar nyelv szeretetét és szépségét.

Balassi Bálintra emlékezve idén huszonnyolcadik alkalommal adták át a magyar alapítású nemzetközi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot, melyet ezúttal Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító vehetett át. Az elismeréssel – amelyet Molnár Pál újságíró, szerkesztő értelmiségiek bevonásával 1997-ben alapított – minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el.

Farkas Anita Európa-érmes újságíró

mandiner.hu
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Orbán Viktor Georgia miniszterelnökével tárgyalt
    A találkozón a magyar-georgiai politikai együttműködés elmélyítésének lehetőségeit valamint Georgia EU-integrációs folyamatának állását tekintették át, figyelembe véve a Magyarország uniós elnöksége nyújtotta előrelépési lehetőségeket.
  • Felbéreltek szavaztak Magyarország ellen
    A Brüsszelt behálózó korrupció sajnos annyira rendszerszintű, hogy elmosta a határokat a balliberális és az úgynevezett néppárti pártcsaládok között. Pártcsaládokat nem lehet korrumpálni, embereket külön-külön viszont igen. Sok pénzzel, legalább annyival, hogy a mandátumuk lejárta után is gondtalanul élvezhessék „áldásos ténykedésük” gyümölcsét – leplezi le a brüsszeli szélsőséget Kövesdi Károly.
  • Ferenc pápa magyarul köszöntötte zarándokainkat
    Ferenc pápa azt kérte, a magyarok az imádságban találják meg az erőt, elszántságot, hogy még a jelenlegi történelmi körülmények között is "követhessétek a népetekből sarjadt szentek és boldogok példáját".
MTI Hírfelhasználó