A Templeton-díjas magyar pap
A 100 éve született Jáki Szaniszló a győri városháza dísztermében Győr városát azért marasztalta el, mert akkor még nem volt egyeteme, és ezáltal még érezhető volt a hajdan Jedliket is körülvevő szellemi hiány.
2024. március 13. 23:07

magyarkurir.hu

A három Jáki-fiútestvér, Imre, László és Sándor – bencés szerzetestanár lett: Zénó, Szaniszló, Teodóz. Jáki Zénó mindig és mindenütt ragyogóan helytállt, nehéz feladatokat is megoldott: ő a jó ember. Jáki Szaniszló a Templeton-díjas tudós ember, aki életével és műveivel képviselte hivatását, küldetését: „Állíts útmutató oszlopokat, vigyázz az útra, amelyen mentél.” (Jeremiás 32, 21.) Jáki Teodóz: a művész ember, a csángómagyarok bencés vándorapostola, aki hit- és magyarságmissziós küldetést vállalt. Kalkuttai Szent Teréz tanítását vallotta: „A jót, amit teszel, holnap talán elfelejtik: nem számít, tedd a jót!”

2014. október 28-án, Győrben, a Jáki-testvérek szülőházánál, a Zrínyi utca 6. sz. ház előtt emléktábla-avató ünnepségre gyűltünk össze. A Bencés Diákok Győri Egyesülete az épület falán emléktáblát helyezett el a Jáki-testvérek tiszteletére. Bíró László tábori püspök szívből jövő, lélekből fakadó avatóbeszédet tartott.

Szent Páltól olvasott fel igehelyet: „Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak. Legfőként pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva, egy testben.” (Kol 3, 12–17) Arról szólt: mennyire hithű szeretet, krisztusi béke, hálaadó öröm jellemezte a Jáki-család életét.

Az emléktábla-avató ünnepség után a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium dísztermében, emlékkonferenciára került sor. (Kapiller Ferenc készített róla kiváló beszámolót. Tudósítások, hírek. Élenjáró elöljárók. Szombathely, Savaria Múzeum, 2014. október 2.) Horváth Dori Tamás, győri bencés perjel köszöntötte az előadókat, a vegyeskart, Teodóz atya énekes tanítványait, a hallgatóságot, az egybegyűlt „öreg bencés” diákokat. Azt kérte az égiektől, hogy az emlékkonferencián elhangzó előadások gazdagítsanak bennünket hitünkben, emberségünkben, tudásunkban. A kórus Istent dicsérő, lélekemelő dallamokat énekelt, köztük egy népi vallásos éneket, amelyet Jáki Teodóz gyűjtött: Térj be hozzám, Istenem! (Lövéte, Hargita megye, 1984.)

Prof. Doktor Vizi E. Szilveszter Jáki Szaniszlóra emlékezett, akiben diák- és tudóstársát, jó barátját tisztelte. A Szent István-renddel és Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (2002–2008), a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyarország Barátai Alapítvány kuratórium elnöke Jáki Szaniszló életéről, munkásságáról nagyhatású, gondolatgazdag előadást tartott.

Jáki Szaniszló 1924-ben, augusztus 17-én született Győrben. 1942. augusztus 6-án lépett a bencés rendbe.1947-ben ünnepélyes fogadalmat tett. Egy évvel később Pannonhalmán pappá szentelték. 1950-ben Rómában, a bencések Szent Anzelm egyetemének teológiai fakultásán doktorált. Az Egyesült Államokban élt, tanított, kutatott. Fizikai tanulmányokat folytatott. 1957-ben a Nobel-díjas Victor F. Hess fizikus irányításával kísérleti fizikából doktori diplomát szerzett. Gondolkodására, bátorságára jellemző: kritizálta és pontosította a Heisenberg-féle bizonytalansági tényezőt. Véleménye szerint a tudomány a keresztény kultúrkörben született meg. Európa a görög filozófia és művészet, a római jog és szervezőkészség, főképpen pedig a kereszténység örökségéből, a Szentírás szellemiségéből, és főleg Róma vonzáskörében alakult ki.

The Selection Process - Templeton Prize

A Templeton-díj – templeton prize

Szent II. János Pál pápa legkedvesebb evangéliumi gondolatához hasonlóan, „az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8. fej. 32.), Jáki Szaniszló legkedvesebb, rá találóan jellemző bibliai szakasza: „Mindhalálig küzdj az igazságért, és akkor az Úr, a te Istened harcolni fog érted” (Sirák 4: 33). Analógiaként Németh László VII. Gergely c. drámájának címadó hősét idézhetjük: „Szerettem az igazságot, gyűlöltem a méltatlanságot, ezért halok meg számkivetésben.” – „Dilexi iustitiam, odivi iniquitatem, propterea morior in exilio. ” József Attila imperatívusza ismert: „az igazat mondd, ne csak a valódit”.

Egy ősi angol esküszöveg is ezt rögzíti: „az igazat, csak az igazat, és semmi mást, mint az igazat.”

Amikor Jáki Szaniszlót szülővárosa díszpolgárrá választotta, 2000. február 22-én, a győri városháza dísztermében tanulságos előadást tartott. Előadásának írásos anyagát az Egy város, egy Jedlik, egy egyetem című különnyomatban publikálta. Történelmi sorstükörként idézte fel a leideni egyetem alapításának történetét. Analogikusan láttatta a Győr városának elmulasztott, egyetemi esélyeit, történéseit. Referátumának felvetése, szinte előterjesztés jellegű volt egyetemeink vonatkozásában. (Tanulságos, például a fennállása alatt nyolc névváltoztatást megért Egri Tanárképző Főiskolára nézve is.)

A Hollandia függetlenségéért vívott csatákban fontos szerepet játszott Leiden. A spanyol csapatok 1574-ben fél éven át ostrom alatt tartották a várost. A győri káptalandombhoz képest magasságban és kiterjedésben feleakkora dombon épült várat kellett megvédeniük. A várvédők a végsőkig ellenálltak. Végül a várost körülölelő csatornarendszer szétrombolásával sikerült visszavonulásra kényszeríteniük a támadókat. Elárasztották a síkságot. A várat megszálló ellenséget öt kilométeres sugárban körbezárta a víz. Az ostromló sereg csak akkor tudott elvonulni a vár alól, amikor a fapapucsos hollandusok lehetővé tették számukra a távozást.

A felszabadult városba visszatérő Orániai Vilmos herceg azzal fejezte ki háláját a várvédőknek, hogy megkérdezte a leideni polgárokat: „Mit akartok: tízéves adómentességet vagy egyetemet?” A holland kereskedelmi érzék, vállalkozói kedv közismert. Azonban a leideni polgárok régóta vágytak egy univerzitásra, ezért az egyetem mellett döntöttek. Akkor tették ezt, amikor házaik, földjeik vízben álltak, mezőiken elpusztult a termés, amikor számukra nagyon jól jött volna a tízéves adómentesség.

Jogos kérdés: az adómentesség versus egyetem ügyében miért döntöttek a leideniek az egyetemalapítás mellett? – A város értelmisége az egyetem mellett kardoskodott? Bár aligha tudták, hogy döntésük mekkora előnyt, mekkora anyagi forrást jelent majd a számukra. (Az amerikai egyetemek sem sejtették, hogy a laboratóriumaikban folytatott kutatások, felfedezések egykor majd bevételeik jelentős részét fogják biztosítani. A brit és amerikai törvényhozás az egyetemi laboratóriumokban történt felfedezések hozadékait az egyetemek tulajdonaiként értékeli, az egyetemeket illeti a copyrightból származó bevételek jó része.)
Egy év múlva, 1575. február 8-án, I. Orániai Vilmos herceg, megalapította, a fehér apácák egykori kolostorában megnyitotta a később világhírűvé vált Leideni Egyetemet. A holland királyi család tagjainak hagyományos képzési helye Hollandia legrégebbi egyeteme, a holland aranykorban vált híressé. Az aranykor holland történelemben, az önálló államiság kivívásával kezdődő időszakban, bő száz évig tartott. Hatalmas gazdasági, kulturális, katonai és művészeti fellendülést hozott az újonnan alakult országban.

Rembrandt szülővárosa, a szövetek, a sajt és hering városában egyetemi civitas született és működik ma is. Leiden „A felfedezések városa” titulust választotta jelmondatának. A tudósok, festők városa, a tulipánok hazája fennen hirdette: „Leiden egyetlen becsületes ember szabad belépését nem utasítja vissza, aki a városban szeretne élni, ameddig tisztességesen viselkedik és engedelmeskedik valamennyi törvénynek és rendeletnek. Ilyen körülmények között a jelentkező érkezése tetszésünkre való és örömmel fogadjuk”.

Magyarország századok óta sokirányú kapcsolatot tart Európa nyugati felével. A kapcsolattörténet fontos része a magyar diákok külföldi peregrinációja, „akadémia járása” a nyugati egyetemeken. Ennek tanulságos fejezete a magyar diákok koraújkori peregrinációja a Leideni Egyetemen. Az intézmény legszebb, a Leideni csatorna partján, a Rapenburgon álló – kis tornyokkal, gótikus ablakokkal díszített – impozáns épületében, a 17–18. sz. folyamán több mint hatszáz magyar diák tanult, köztük Apáczai Csere János is.

A magyar peregrinus diákok külhoni tanulmányi éveik során igyekeztek minél több egyetemet felkeresni, hogy mennél szélesebb körű tudományos ismereteket, személyes kapcsolatokat szerezzenek. Vonzerőt jelentett, ha az egyetem híres professzorokat tudott meghívni. A tudós tanárok jelentették a leideni egyetem alapvető vonzerejét is. A peregrináció fő eredménye a megszerzett tudásban, szemléletváltozásban rejlik. Mindaz, amit a peregrinusok „vámmentesen” hozhattak haza, ami a kiművelt fejekben és szívekben hosszútávon kamatozott, hathatósan segítette az egyház, a magyar társadalom jobbító változtatásait. (https://mult-kor.hu/cikk.php?id=11582&pIdx=2

A Leideni Egyetem alapításának példázatos történetét szem előtt tartva szólok a győri egyetem történetéről. Széchényi György püspök a város 4 éves török uralom alóli felszabadulását követően, harminc év után, Győrben olyan jezsuita kollégiumot fundált, amely csak egy szinttel volt lejjebb az egyetemnél. Pázmány Péter bíboros1624-ben Nagyszombatban alapított egyetemet a nemzeti újjáépítés érdekében. 1777-ben Nagyszombatból az egyetemet (az alapító eredeti szándékával is egyezően) az ország közepébe, Budára, a királyi palotába költöztették. 1878-tól a kultuszminisztériumban és a városi önkormányzatokban azt vitatták, hova kerüljön a második magyar tudományegyetem, amelyet végül Kolozsvár kapott. Egyértelmű volt, hogy a harmadik egyetemnek az ország nyugati részébe kell kerülnie. Győrnek erre éppen annyi esélye volt, mint Pozsonynak. 1910-ben még nem dőlt el, hogy melyik város kapja az egyetemet. Végül 1914. október 24-én, az új univerzitás – az I. világháború miatt minden ünnepélyességet mellőzve – Pozsonyban nyitotta meg kapuit.

Farkas Mátyás, Győr polgármestere, 1820-ban így értékelte városának mulasztását: „az egyetemre igényt formáló városok igényükkel sorompóba léptek, de Győr szab. kir. város csendben maradt, s nem ment túl a köteles puhatolózáson… Kijelentetett ugyanis, hogy Győr az akkor szóba került egyetemre nem fog a siker reményével pályázni. „A tagadó álláspont ismeretében azzal vigasztalta magát, hogy Győrnek más hivatása van, minthogy egyetemi város legyen. Nem lehet minden fejlődni kívánó város egyetemi székhely… Győr sz. kir. város az ipar s kereskedelem szolgálatára szegődött el.”

1921-ben Győr egy másik kínálkozó lehetőséget is elszalasztott. A győri főispánt és polgármestert a kultuszminisztérium arról értesítette, hogy a pozsonyi egyetem Pécsre kerül, de Győrt sem akarja üres kézzel elbocsátani. Ezért felhívta a várost, hogy terjessze be kérelmét – a város ipari és kereskedelmi fejlettségére apellálva –, hogy közgazdaság-tudományi egyetemet kapjon. Sajnos, azóta bebizonyosodott: nem áll rendelkezésünkre olyan bizonyíték, amely arról tanúskodna, hogy Győr eleget tett volna a miniszter kérésének. Jáki Szaniszló szellemes, keserű konklúziója: „Tehát az ún. kalmár város annyira rossz kalmár volt, hogy nem látott kalmár fantáziát abban, hogy idehozzon egy, a kalmárság művészetére, csínjára-bínjára tanító közgazdaság-tudományi egyetemet.”

KISALFOLD - A tudomány látóhatára – Jáki Szaniszló emlékkonferencia Győrben

A tudós pap és az egyházfő – kisalfold

Az egyetemek feladata, célja évszázados-évezredes diszkussziók tárgya... Csupán megemlítem a legrégebbi és leghíresebb európai egyetemeket és alapításuk dátumát: Bolognai Egyetem (1088), Oxfordi Egyetem (1096), Cambridge-i Egyetem (1209), Padovai Egyetem (1222) stb. Wilhelm von Humboldt jelentőségét hangsúlyozom, aki porosz kultuszminiszterként saját, az újkor egyik legtekintélyesebb és legelismertebb univerzitás-koncepcióját, a berlini egyetem 1809-ben való megalapítása során, érvényre is juttatta.

A humboldti egyetemeszme mértékadónak bizonyult. Alapvetően meghatározta az európai egyetemmodell-eszmét kontinensünkön, de még az USA-ban is, mindmáig hatást gyakorol az egyetemek koncepciójára... A humboldti egyetemmodell mintát adott az emberi létezés, az embereszmény, az emberi tevékenységek, és a hozzájuk szükséges rend kialakításához, elvi megfontolásokhoz. Koncepciójának lényeges sajátossága: az egyetem célja nem csupán a szaktudás magas fokú elsajátítása, hanem a művelődő képzés (Bildung), a művelt emberré válás elősegítése is. A humboldti művelődő képzés eszméjéhez szervesen hozzátartozik a legmagasabb szintű egyetemi autonómia és az autonóm szubjektum idealista emberképe is.

Jáki Szaniszló arra is figyelmeztette a győrieket: „sem az Európai Unió, sem a Budapesten székelő kormány nem képes arra, hogy megteremtsen egy olyasfajta bázist az egyetem számára, amit csak egy város értelmiségi közössége alkothat. Egy egyetem egy város nélkül gyökértelen marad, míg egy vidéki város egyetem nélkül egy nagy faluhoz hasonlatos, bármennyire is tele van gyárakkal, hivatalokkal, hotelekkel, könyvtárakkal és múzeumokkal is, hogy a diszkókról ne is beszéljünk.”

Intelemként, ajánlásként számos időszerű, sürgető feladatot is megfogalmazott: „Győrnek meg kell tanulnia azt, hogy miként működjék, mint egyetemi város.

Azon kell elgondolkoznunk, hogy van-e Győrött olyan polgári csoport, amely szent ügynek tartja a győri egyetemnek nemcsak a létrehozását, hanem annak igazi szellemi, kulturális életben tartását is, és minden demokratikus eszközt felhasznál ennek előmozdítására.”

Az egyetem és a város kölcsönös kapcsolatainak alapvető követelményrendszeréről is szólt. Támpontokat adott város és egyetem közös jövőépítéséhez:

„Egy egyetemi város mindig sokkal több, mint egy adminisztrációs egység, ahol egyetem működik, melynek hivatása az, hogy a kultúra egyetemességét és legmagasabb fokát művelje. És pontosan ez az a kölcsönös reláció, ami arra kötelezi a várost, hogy az egyetem aktív kulturális hátterévé váljék. A városnak tehát gondosan kell művelnie az onnan elszármazott vagy ott működő szellemi nagyságok emlékét.”

Győr régóta jelentős iskolaváros. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a 18. századtól felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott Jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott. 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését. A jogtudomány és a magyar irodalom olyan jelentős személyiségei folytatták tanulmányaikat Győrött, mint Batthyány Lajos, Deák Ferenc, a két Kisfaludy, Sándor és Károly, Mikszáth, Gárdonyi. A győri akadémia kisebb-nagyobb megszakításokkal a 19. század végéig, 1892-ig működött a városban.

1968-ban alapították a győri egyetem közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. 1974. szeptember 13-án avatták fel első épületeit.

Az intézmény 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. Ez a Főiskola alakult át egyetemmé. Az Európai Unió az egyesített egyetemi rendszert preferálja.

Ehhez kellett hozzáigazítani a főiskola meglévő struktúráját.

A jelenkorban a győri Széchenyi István Egyetem több mint 90 akkreditált alap- és mesterszakkal, felsőfokú szakképzéssel rendelkezik. Ezek között megtalálhatóak jogi, gazdasági, műszaki, bölcsész, egészségügyi, mezőgazdasági és zeneművészeti képzések is. Rendkívül népszerűek a műszaki szakok, ezen belül különösen kedveltek a gépészmérnök, a mérnökinformatikus és a villamosmérnök alapszakok. Gazdasági képzései között nagy hallgatói létszámú a gazdálkodási és menedzsment, illetve a kereskedelem és marketing szak. Hallgatóinak létszáma mintegy 15 000 fő. A THE rangsorában a világ 29 ezer egyeteme közül a legjobb öt százalékba tartozik. A top 1000 között szerepel a QS felsőoktatási minősítő szervezet világranglistáján.

Jáki Szaniszló a győri városháza dísztermében Győr városát azért marasztalta el, mert akkor még nem volt egyeteme, és ez által még érezhető volt a hajdan Jedliket is körülvevő szellemi hiány. Pedig Győr a München – Innsbruck – Salzburg – Linz – Bécs – Budapest szellemi autópálya (valamennyi város egyetemi központ) kikerülhetetlen része. Joggal hangsúlyozta: a győri egyetem érdekében „Elsőrangú kulturális hátteret kell kiépítenünk.”

Ami a jeles elődök örökségének a megbecsülését illeti, Jáki professzor Jedlik Ányost a legnagyobb magyar fizikusnak nevezte. Érvelése: „Ne feledjük: a kerék föltalálója mindig nagyobb zseni marad, mint az első hatkerekű hintó megszerkesztője.” A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban Jedlik Ányos-kiállítás található. Első tárlójában, dokumentumok alapján, fogalmat alkothatunk Jedlik életéről, mely majdnem átfogja az egész XIX. századot. A második tárló gyűjteménye az elektromos áram hatására történő mozgás témakörét mutatja be. A harmadik tárló témaköre: a galvánelemek, a villanyvilágítás. A múlt század közepének nagy szenzációjához, az elektromos világításhoz kapcsolódik. A negyedik tárló, az áramfejlesztők, galvánelemek fejlődését prezentálja. Jedlik sokat foglalkozott az acélmágneses egyenáramú generátorok tökéletesítésével. Az ötödik tárló az optika, a fénytan és a hullámtan történetének mustrája.

A Jedlik-kiállítás célját Jáki Szaniszló így összegezte: „E terem valóban muzeális érték. A muzeális szó a múzeum szó változata. De mielőtt lettek volna a múzeumok, voltak a múzsák. …A legfiatalabb, Uránia a csillagászatot, azaz a tudományt pártfogolta. Pártfogó szerepük elsősorban abban állt, hogy ihlették, sugallták azokat, akik a kultúra, a tudomány és a művészetek egyikét vagy másikát művelték. Ebből az ihletésből teremtődtek meg a múzeumok, azok a helyek, ahol az emberi ész és lélek maradandó alkotásait őrzik.”

Jáki Szaniszló 2009. március 31-én, Madridban visszaadta lelkét Teremtőjének. Hamvainak hazahozatalában fontos vállalást tett Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész. Szaniszló atya temetésére 2009. április 29-én került sor. A pannonhalmi bazilikában engesztelő szentmisét tartottak. A Boldogasszony kápolnában ma egymás mellett találhatók Jáki Zénó, Szaniszló és Teodóz hamvai.

Jáki Szaniszló a Pápai Tudományos Akadémia tagja volt. Több mint 60 könyvet publikált, főleg angolul. Mintegy 40 opusa magyarul is olvasható. XVI. Benedek pápa 2006-ban, a Pápai Tudományos Akadémia pápai audienciáján mondta neki: „Jáki atya, köszönöm a tudomány és a vallás összhangjáról publikált könyveit.”

A Templeton-díj 1972-ben alapított kitüntetés, amelyet kiemelkedő vallási, szellemi-spirituális eredményért adományoz a Templenton Alapítvány Londonban. Alapítója, Sir Sir John Templeton (1913-2008) presbiteriánus üzletember, akinek szándéka szerint a díj amolyan vallási Nobel-díjként funkcionál. Erre a díjra csak élő személy nevezhető. A világ legnagyobb összegű olyan díja, amelyet évente csak egyetlen személy kaphat meg. Az alapító szándéka szerint a díj anyagi jutalma nagyobb a Nobel-díjjal járó összegnél, hogy jelezze, a hit területén elért eredmények nagyobb hatásúak a tudományos eredményeknél. Két magyar származású díjazottja: 1987-ben Jáki Szaniszló, 1998-ban: Sternberg Zsigmond.

Tapasztalati tény volt, hogy Jáki Szaniszló életében művei iránt a magyar kortársak lanyha érdeklődést mutattak. Könyveit magam is palackpostának gondoltam. Azt reméltem, hogy teológiai, filozófiai, szellemi-lelki hagyatéka a jövő kor emberei számára fontos örökség lesz. Eljött az a kor, amelyben életművének eredményeiből a felelős gondolkodók, értelmiségiek okulni fognak. Örvendetes, hogy utóéletében művei iránt az érdeklődés egyre növekszik.
Jáki Szaniszló halálának első évfordulóján nemzetközi tanácskozást tartottak Rómában: International Meeting Commemoration of Fr. Stanley L. Jaki OSB In the first anniversary of his death. Ateneo Pontificio Regina Apostolorum (Via degli Aldobrandeschi 190) Rome, 13 April 2010. – Nemzetközi Találkozó Megemlékezés Fr. Stanley L. Jáki OSB halálának első évfordulóján. Ateneo Pontificio Regina Apostolorum (Via degli Aldobrandeschi 190) Róma, 2010. április 13. (Az Ateneo Pontificio Regina Apostolorum Pápai Athenaeumot a Katolikus Nevelés Kongregációja 1993. szeptember 15-én kanonikusan alapította. Papokat, szeminaristákat, laikusokat, felelősségteljes, kompetens hallgatókat oktat a világ minden tájáról. II. János Pál pápa 1998. július 11-én adott engedélyt, hogy az intézmény Pápai Egyetemnek minősítse magát.)

A 2014. október 28-án, a Jáki-testvérek emlékezetére szervezett győri konferenciát követően, 2024. február 9-10-én, a győri Széchenyi István Egyetem Vallás és Tudomány kutatócsoportja és a győri Szent Mór Perjelség szervezésében, A tudomány látóhatára címmel kétnapos emlékkonferenciát rendeztek Jáki Szaniszló születésének 100. évfordulójára. A Templeton-díjas bencés tudósra emlékeztek, műveit értelmezték, értékelték a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium dísztermében. A konferencia Pannonhalmán, Jáki Szaniszlóért tartott engesztelő szentmisével és sírjának megkoszorúzásával zárult. Az elhangzott előadások anyaga kötetben fog megjelenni.)

Lehet, hogy jámbor szándék, de felvetése lelkiismereti kérdés: milyen illő és méltó lenne, ha a kisebbségi létben élő magyarok, a csángókutatás, a népi vallásosság, a néprajzi kutatás, az ének- és kóruskultúra és más témakörben is, jeles szakemberek, kutatók bevonásával számos kiváló tudós, kutató közreműködésével – sor kerülhetne egy Jáki Sándor Teodóz munkásságának szentelt, sokrétű, tudományos konferenciára is.

Cs. Varga István

gondola
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Szent György-hegyi bornapok
    A rendezvény első napján a versenyen 82 borász méri össze borait. Majd kápolnavándorlásokra várják az érdeklődőket Beke Zsolt plébános vezetésével, később a helyi borokat lehet kóstolni egy közeli, tapolcai étteremben.
  • Keresztényellenesség a XII. kerületben
    A kereszténység a legüldözötteb vallás a világon. A Krisztus követői elleni eltörlő indulat már a Hegyvidéken is hullámot vetett.
  • Szentév Rómában 2025-ben
    Róma városa rendkívüli infrastrukturális fejlesztésekkel készül az eseményre: mindenekelőtt a Vatikánváros körüli gyalogosövezetet bővítik a járműforgalom földalatti alagutakba terelésével. A közlekedés átrendezése a Vatikán körüli biztonságot is erősíti majd. Újdonságnak számít, hogy a Szent Péter térre vezető sugárút végén két szökőkutat akarnak elhelyezni.
MTI Hírfelhasználó