A békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz
Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, "amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett", ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint "egy délutáni teapartiról".
2024. május 3. 09:51

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. május 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Európa háborúba sodródásától tart a miniszterelnök, aki erről pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt. Orbán Viktor közölte, az európai parlamenti (EP-) választások tétje: hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők; Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, aki a baloldalra szavaz, a háborúra adja a voksát.

A kormányfő az interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz.
   
Két éve tart a háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról, napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért - közölte.
   
Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, "amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett", ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint "egy délutáni teapartiról".
   
Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.
   
A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, "nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok".
   
Kitért arra, hogy Magyarország 1999-ben lépett be a NATO-ba és másnap már át kellett esnie "a tűzkeresztségen", mert a szervezet Szerbia megtámadása mellett döntött, és Magyarországnak eszközöket kellett rendelkezésére bocsátania, elsősorban reptereket.
   
Orbán Viktor elmondta, volt amerikai törekvés arra, hogy a déli front mellett nyissanak meg egy északi szerb, a magyar határnál lévő frontot is, ahol konkrét katonai elgondolásai voltak az amerikaiaknak, hogy mit kellene Magyarországnak tennie. Ezt én visszautasítottam és ezzel sikerült Magyarországot kívül tartanom a háborúból - közölte.
   
Hozzátette: a délszláv háború méretében elmarad a mostani orosz-ukrán háborútól. De emlékszik arra - folyatta -, mennyi menekült érkezett, mennyi ideig kellett Pécs környékén elszállásolni őket. Bár nem volt benne a háborúban, így is meggyötörte az országot - jegyezte meg.
   
Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért - fogalmazott.
   
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok "isszák meg a háború levét", és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett - rögzítette.
   
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus - fogalmazott.
   
Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség "valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak".
   
A háborún nyerészkedők "kevesen vannak, de léteznek és erősek", "a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg", ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll - mondta.
   
Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; "Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert", ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.
   
A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni - fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, "minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz".
   
A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.
   
Úgy érzem, a magyarok 80-90 százaléka a béke mellett van - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, "egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem".
   
Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, "ott arról van szó, hogy fizetik őket".
   
Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, "hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre".
   
Szólt arról is, hogy háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt.
   
Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, "de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese".
   
Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut - tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.

MTI
  • Magyar edzője van (volt) a Fradinak
    Kegyelmi pillanat: újfent magyar adzője van a Ferencváros labdarúgócsapatának. Nagy esély arra, hogy néhány Európa-hírű futballistánk mellett most egy trénerünk is Európa-hírre kapjon, s külön öröm, hogy ezt magyar csapattal teheti meg.
  • Fekete hattyú
    Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
  • Környezeti ellenőrző rendszer
    Papp László a tájékoztatón részletes adatokat közölt egyebek mellett arról, hogy a Catl és az Eve Power akkumulátorüzemek a korábban tervezett töredékére csökkentették a mikro- és nanoműanyagok (MNP) emisszióját, míg az Eco Pro katódanyaggyár nullára redukálta a kéndioxid kibocsátást.
  • Történelmi jelentőségű volt a magyar EU-elnökség
    November 7-8-án "iker csúcstalálkozót" szerveztek Budapesten: itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Tanács informális ülését is. Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt, ami már önmagában is figyelemre méltó szervezési és logisztikai teljesítmény - szögezte le Bóka János.
  • Szembejött a valóság
    A baloldali ellenzék a 2026-os választásokhoz közeledve egyre gyakrabban fogja lengetni a nemzeti színű zászlót, és azon sem lepődnék meg, ha Magyar Péter vitézkötéses Bocskai öltönyben szidalmazná a keresztény-nemzeti irányt követő kormányt – vetíti előre Bánó Attila.
MTI Hírfelhasználó