Teljes káosz lesz az Európai Unió
Az utóbbi évek egyik legnagyobb tanulsága számomra, hogy Közép-Európában, a szocialista elnyomást megélt országokban van egy olyan közös gondolkodás, ami a szélsőséges ideológiáktól mentes, az emberi létezésre, a jólétre összpontosít és a múltból táplálkozik – rögzíti Hölvényi György.
2024. június 8. 15:38

Hölvényi György 

A lényegi gazdasági, legégetőbb társadalmi kérdésekre megfelelő, torz ideológiáktól mentes válaszokat csak a jobboldali pártok tudnak adni – nagyinterjút készített a vasarnap.hu Hölvényi Györggyel, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselőjelöltjével.

A Fidesz kilépése után a Kereszténydemokrata Néppárt maradt az Európai Néppártban, hogy látja az Európai Néppárt jelenlegi működését? Igaz az, hogy Ursula von der Leyen támogatottsága csökkenőben?

Ami a legnagyobb nehézség az Európai Néppárttal (EPP) kapcsolatban, az a nagysága. Ebben a pártszövetségben vannak kereszténydemokraták, konzervatívok és liberálisok is, ez pedig egy folyamatos belső csatározást eredményez. Nagyon fontos, hogy a KDNP most is azon az állásponton van, mint korábban, hogy a pártcsaládon belül kell csatát nyerni. Ma is úgy látjuk, hogy az Európai Néppárt visszavezethető az alapító atyák, Adenauer, Schuman és de Gasperi örökségéhez. Ez nem könnyű vállalás, de mivel nagy frakcióról van szó, most is van 35-40 olyan kereszténydemokrata képviselőtársunk, akikkel folyamatosan együtt harcolunk a közös elképzeléseinkért. Óriási erőt ad a küzdelmeinkhez a bajtársiasság. Az Európai Néppárt legutóbbi, bukaresti kongresszusa számomra meglepetéssel szolgált. Von der Leyen asszonyt jelölte mandátumra az Európai Bizottság elnöki tisztségébe az EPP, de egyedüli jelöltként több mint 20 százalék ellenszavazatot kapott. Ez egy nagyon erős üzenet volt, és most nem beszélünk azokról, akik föl sem vették a szavazólapot. Azt világosan kell látni, hogy Európában a politikai józanság, a politikai normalitás jobbra tart, és az a fajta középen állás, hogy itt is próbálkozom, ott is próbálkozom, úgy látszik, most már nem megy. Nagy izgalommal várom személy szerint is, hogy ebből mi fog kisülni.

Véleményem szerint minél szélesebb jobboldali összefogásra van szükség. Ezért van ott a KDNP, ezért van ott az RMDSZ és a felvidéki szövetség is, hogy ezt a jobboldali összefogást mindenki, kisebb-nagyobb mértékben elősegítse. A kongresszus után az RMDSZ vezetőivel külön is egyeztettünk, megerősítve álláspontunkat, miszerint az Európai Néppártnak a normalitás, az európai emberek pártján kell állnia.

Egyre több hangot hallani Közép-Kelet Európából, hogy az Európai Uniós testületekben minél nagyobb számban képviseltessék magukat. Ön is felemelte ezzel kapcsolatban a hangját. Mi a tapasztalata ezzel kapcsolatban és mi lenne az elvárható június 9-e után?

Az utóbbi évek egyik legnagyobb tanulsága számomra, hogy Közép-Európában, a szocialista elnyomást megélt országokban van egy olyan közös gondolkodás, ami a szélsőséges ideológiáktól mentes, az emberi létezésre, a jólétre összpontosít és a múltból táplálkozik. Ezeknek a közép-európai országoknak van történelemtudata, ami nem ódivatúságot, hanem közös értést, a normalitásra való törekvést eredményez. Ezzel szemben a nyugat-európai jóléti társadalom meggyengült. Tehát ahhoz, hogy Európa ne gyengüljön teljesen bele az ideológiai köldöknézegetésbe, következetesen erősebb közép-európai jelenlétre van szükség, aminek Magyarország az egyik kiemelkedő hangja. Ezért próbálom felemelni a hangomat a frakción belül is. Önálló tényezőként kell ugyanis a közép-európai politikusoknak föllépni, nem pedig valamely nagyobb országhoz egyfajta szatellitként odacsatlakozni. Nem egy megfáradt, hanem egy erős, közös Európa az érdekünk, de nem efelé tartunk. Jelenleg Európa veszít a gazdasági erejéből és a világpolitikai befolyásából is.

Sorsdöntő Európai Parlamenti választás előtt állunk. Amikor a választók ott vannak az urnáknál, a szavazólapokon pártokat és listákat látnak, de igazából értékek mellett döntünk, hogy milyen irányba haladjon majd az Európai Unió. Erről mi a véleménye?

Valóban egy válaszút előtt állunk. A kérdés, hogy képes-e Európa a saját értékeit megerősíteni és érvényesíteni a XXI. századi valóságban, vagy pedig egy alárendelt szerepbe kényszerül a nehezen lokalizálható globális világban. Az előbbi csak akkor lehetséges, ha Európa képes lesz a valós problémákkal – mint gazdasági kihívások, kulturális hanyatlás, demográfiai válság, környezetvédelmi kérdések – érdemben szembenézni, és ezekre elfogadható, megfelelő válaszokat adni. Nekem meggyőződésem kereszténydemokrata politikusként, hogy a mi válaszunk nem fakadhat másból, mint a keresztény tanítás lényegéből, egy emberközpontú társadalom kialakításával, a helyi társadalmi aktivitás növelésével.

Az Európai Unió kereszténydemokrata politikusok által jött létre. A cél a II. világháború után a tartós béke megteremtése a gazdasági egység létrehozása révén. Sokszor elhangzik, hogy az alapító atyák keresztény szellemiségéhez lenne szükséges visszatérni, de elég-e ez a mai világban? Nem szükséges-e a mai időkben a Nagy Károly által megálmodott keresztény Európa képhez visszatérni, ami lényegében egy korabeli EU vízió volt, a különböző, szuverén népek kereszténység alatti egyesítésével?

Nagyon fontos, hogy azt az állapotot vegyük tudomásul, ami van. Keresztény emberként mindenkinek saját magánál kell elkezdenie a változást. Az a fajta keresztény Európa, amit mi gondolunk, megszűnőben van. A megoldás csak az lehet, hogy én magam egy keresztényibb életet élek, és elkötelezetten végiggondolom, mi az, amit máshogy kell csinálnom. Ha ezt milliók vagy százmilliók gondolják végig, akkor változni fognak a dolgok. Nem a politika szüntette meg a keresztény Európát, hanem nagyon sok egyéni döntés következménye.

Kulturális és civilizációs szinten Európa mélyen keresztény. Az Európai Unió azonban hajlamos elutasítani Európa keresztény gyökereit. Leginkább francia nyomásra. 2004-ben Jacques Chirac francia köztársasági elnök kezdeményezésére az európai alkotmány preambulumának tervezetéből törölték az Európa keresztény gyökereire való utalást. 2016-ban a francia biztos kijelentette, hogy nem hisz Európa keresztény gyökereibe. Miért nem képviseli az Európai Unió a tényleges keresztény Európát? Miért írja felül az elfogadás és befogadás a kontinens alapértékeit?

Szerintem ez is csak egy következmény. Ő kivetített Európára egy francia álláspontot, hogy megtörténjen a vallás és az állam teljes szétválasztása. Ezt szélsőségesen képviselte, annak ellenére, hogy egyébként egy gyakorló keresztény. Ma, a XXI. században a jóléti társadalom tagjai elhiszik, hogy itt a Jóistenre már nincs szükség. A legnagyobb kihívás átadni, megértetni, hogy a jólétben is az embernek a legbelsőbb igénye az Istennel való kapcsolat. De ne is várjuk, hogy a politikán keresztül legyen újra erős keresztény Európa. A kereszténydemokrácia is pontosan az egyének hitéből, a közösségek keresztény meggyőződéséből jön létre. Ez mutatja számunkra az irányt is. Az elsődleges feladatunk, hogy a saját környezetünkben keresztény életet éljünk. Ez persze nem a szentséget jelenti, és nem az életszentséget, hanem magát a törekvést. Ezeknek az egyéni szándékoknak a gyümölcse lesz egy erősebb keresztény közéletiség, nota bene egy XXI. századi kereszténydemokrácia. Ebben egészen biztos vagyok. Mi, keresztények nem arra hívattunk, hogy a világot egy nap alatt jobbá tegyük. Ezt a kommunisták próbálják megtenni, és szörnyű vége van mindig.

Hölvényi György (jobbra), a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje és Gerzsenyi Krisztián (balra), a Vasarnap.hu főszerkesztője – Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián

 

Ahogy az interjú során átéli a kérdésekre adott válaszokat, ugyanezzel a töretlen hévvel képvisel egy ügyet, aminek tulajdonképpen a nagykövete, ez a Hungary Helps Program. Az Open Doors keresztény emberi jogi szervezet az Európai Parlamentben is bemutatta az éves vallásszabadsági jelentését. E szerint a 2023-as esztendő a keresztények számára a valaha volt legnehezebb év volt. A világon 365 millió keresztény szenved nagyfokú üldöztetést, nemcsak vallási, hanem emberi jogi szempontból is. A Hungary Helps ma már az üldözött keresztények, keresztényüldözés megafonja lett. Mennyire hallják meg a hangját, mennyire fogékonyak rá az Unióban?

Valóban, a 2023-as évet úgy jellemezték, hogy ez volt az eddigi legrosszabb év. Nagyjából 5 millió fővel nőtt azok száma, akik közvetlen üldöztetésnek vannak kitéve a világon. Ennél talán még drasztikusabb az a kép, amit az elmúlt öt év mutat. Ebben az időszakban 100 milliós nagyságrendben nőtt a keresztény hitük miatt üldözöttek száma. A Hungary Helps Program által Magyarország több módon is segítséget tud nyújtani. A programért felelős Azbej Tristan államtitkár szokta mondani, hogy nekünk az a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet a válságra, minél nagyobb támogatói kört tudjunk magunk mellé állítani és felerősítsük az üldözött keresztények hangját. A Hungary Helps egy óriási lehetőség, óriási adomány, és egy óriási felelősség. Arra mindig büszke leszek, hogy egy olyan kormánynak lehettem a tagja, aki ezt létre tudta hozni és fenn tudja tartani. Sajnos Nyugat-Európa a jóléti társadalmi berendezkedése mellett, a múltját felejtve gyakorlatilag nem veszi tudomásul, hogy akár akarja, akár nem, a keresztény világkép és ezen belül a vallásszabadság őre. Európára mindenki így gondol a világban. Az elmúlt évtizedekben Európában ezzel kapcsolatban nem az ideológiai elfordulás a legnagyobb probléma. Ami a legdrámaibb, az a közöny. Európában a politikai, kulturális és művészeti elit, a keresztény logikát, a keresztény gyökereket és a keresztény szolidaritást tulajdonképpen elfelejtette. Nekünk az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságnál az a feladatunk, hogy erre felhívjuk a figyelmet. Mindig hangsúlyozom, hogy az üldöztetés által szenvedő emberek megsegítése nem vallási kérdés, hanem emberjogi kérdés. Ha a Nyugat ezt nem vállalja föl, tehát a segítségért felé nyúló kezet eltaszítja magától, az botrány. Ennek a közönynek a falát kezdte el lebontani a Hungary Helps, ami mára egyfajta igazodási ponttá vált az üldözött keresztényekkel való szolidaritásvállalás terén.

Ki tud-e alakulni egy új jobboldali blokk az Európai Parlamentben, illetve az Európai Néppárton belül lehet-e változás?

Ez a mostani európai parlamenti választásnak a legfőbb tétje, hogy meg tudnak-e erősödni a békepárti erők, ez alapvető kereszténydemokrata érdek. Nem tudom, hogy létrejön-e, de hogy mindent meg kell tenni érte, az biztos. Az Európai Néppártban politizálók nélkül, vagy direkt módon a Néppárttal valamilyen formájú együttműködés nélkül ez nem tud megvalósulni. Ma, az egyre radikálisabb, normalitástól eltérő Európában csak a realitás és a normalitás irányába történő változás lehet megoldás. A lényegi gazdasági, legégetőbb társadalmi kérdésekre megfelelő, torz ideológiáktól mentes válaszokat csak a jobboldali pártok tudnak adni. Ha nem lesz ilyen irányú elmozdulás, akkor a teljes káosz időszaka jön el az Európai Unióban.

Gerzsenyi Krisztián főszerkesztő

vasarnap.hu
  • Lapáttal a demokráciában
    Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
  • Magyar győzelem a hazai futballban
    Íme, itt van a lehetőség a lengyel-svéd edző előtt. Jusson be a Konferencia-liga csoportkörébe, és vigye csapatát az egyenes kieséses szakaszban tovább. Már a jövő tavasszal telt ház lesz a Sóstói Stadionban, még Diósgyőrből is érkeznek nézők. Ezért kapja hatalmas fizetését a lengyel-svéd edző.
  • A KDNP kilép az Európai Néppártból
    Ez az EPP az identitás-vesztő balratolódás következtében már nem az, aminek kereszténydemokrata alapítói megalkották. A kereszténydemokrata hangok az utóbbi időben egyre halkultak az EPP-n belül, az évek során egyre nehezebb kompromisszumokra volt szükség – olvasható a közleményben.
  • Bátorság kell kisebbségi jogok eléréséhez
    Kalmár Ferenc az Európa Tanács fennállásának 75. évfordulója alkalmából a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről szóló konferencián záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos alapfogalmakkal sajnos a fiatalok nincsenek tisztában, az egyik ilyen a nemzeti identitás, amelyet az emberi méltóság részének nevezett.
  • Késely Ajna Európa-bajnok
    A 22 éves magyar versenyző nagyjából a táv feléig csak utazott a mezőnnyel, utána viszont könnyedén lépett el, és 8:29.96 perccel, több mint három és fél másodperces előnnyel csapott a célba.
MTI Hírfelhasználó