A korrupt EU-szélsőség elleni küzdelem sok erőt követel
A hadiipar által korrumpált európai parlamenti szélsőbal kirekesztette a hazafias európai szerveződéseket, ám ez utóbbiak jelentős erőt képviselnek az EP-ben, éles politikai harc várható.
2024. augusztus 2. 07:49
Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója az MCC Feszt A változás szele: A 2024-es EP-választás eredményeinek elemzése című pódiumbeszélgetésén a MOL nagyszínpadon Esztergomban 2024. augusztus 1-jén. MTI/Bruzák Noémi
Az európai parlamenti választások eredménye jelzi, hogy ez európaiak elsöprő többsége változást akar, és hiába kötöttek a parlamenti pártok a választók akaratát megkerülő megállapodásokat, óriási nyomás lesz rajtuk, hogy változtassanak az eddigi irányon - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtök délután Esztergomban.
Orbán Balázs a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt kerekasztal-beszélgetésén a migrációs politikáról szólva kijelentette: elmúlt az ideológiai kérdések ideje, realisztikus megközelítésre van szükség.
Ján Figel korábbi európai uniós biztos a reprezentativitás deficitjének nevezte, hogy az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció nem kapta meg a neki járó vezetői pozíciókat, és ennek szerinte mindenképp lesz negatív következménye.
Sebastian Kurz volt osztrák kancellár értékelése szerint a választások jobboldali eltolódást hoztak, de nem forradalmat. Hangsúlyozta, az, hogy a zöldek vesztették a legtöbb szavazót, jelzi, hogy az emberek egyre kevésbé támogatják a woke mozgalmat, azt, ahogyan a zöldek az éghajlatváltozás ellen küzdenek és a szabad megnyilvánulást ellehetetlenítő cancel culture-t.
Azt is mondta, a legfelső uniós vezetésen ugyan ez nem látszik, de a politikai állásfoglalások terén nagyon sok minden változott az utóbbi időben, elsősorban a migrációs politikában. Míg 2015-ben szélsőjobboldali álláspontnak számított, ha valaki a határok megvédéséről beszélt, ma még baloldali politikusok is mernek állást foglalni a határvédelem mellett.
Orbán Balázs erre reagálva leszögezte: lehet, hogy a szavak változtak, de a tettek nem, hiszen Magyarországot az Európai Bíróság korábban példa nélküli összegű bírsággal sújtotta éppen a saját, egyben a schengeni határokat védő migrációs politikája miatt.
Orbán Balázs értékelése szerint az Európai Parlamentben az elmúlt időszakban zajló folyamatok hátterében az ukrajnai háború van.
Az egész európai hatalmi struktúrát a háború szempontjából menedzselik. A brüsszeli elit fenn akarja tartani elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett nemcsak pénzügyi, de katonai szempontból is.
Az összes nagy európai képviselőcsoport nyilatkozatot kellett tegyen a háborúbarát politika mellett, akik pedig erre nem voltak hajlandók, azokat megpróbálták sarokba szorítani.
De a patrióták politikai kiközösítése, a "cordon sanitaire" le fog omlani, ha az Európán kívüli világ elkezd megváltozni, elsősorban akkor, ha Donald Trump lesz az amerikai elnök.
Ján Figel arra figyelmeztetett: Európa a háború következtében egyre megosztottabb, és a megosztott Európa gyenge. Mindeközben egyre inkább fenyeget a háború eszkalációja.
Közép-Európának a maga sokszínűségével, háború- és megszállástapasztalatával a békén kell dolgoznia a saját, de különösképp a szenvedő Ukrajna érdekében.
A békekeresés tendenciáját kell erősíteni - szögezte le, megjegyezve ugyanakkor, szkeptikus a tekintetben, hogy az igazság fog győzedelmeskedni.
Sebastian Kurz szerint noha az ukrajnai háború esetében nem létezik könnyű megoldás, egyszerű válasz, biztosan jobb megpróbálni nyitva tartani a diplomáciai csatornákat, mint feladni azt.
Orbán Balázs szintén a kommunikációs csatornák helyreállítását jelölte meg első lépésként a béke felé vezető úton. Jelezte: Orbán Viktor békemissziója során egyértelművé vált, hogy mindkét fél elkötelezett a saját céljai elérése mellett, és nem fogják feladni azokat. Ezért külső segítségre van szükség, és az unió felléphetne ilyen erős hangú segítőként, ha egységes lenne.
Kitért arra is: kétféle konfliktus létezik. Az egyik olyan, mint a második világháború, amikor volt egy győztes és egy vesztes oldal, és a győztesek diktáltak, a vesztes félnek pedig el kellett fogadnia a békefeltételeket.
A konfliktusok többsége azonban nem ilyen. Többnyire a háborúzó fél egyikének elege lesz és kimondja, hogy készen áll kompromisszumot kötni. Ilyenkor először a kommunikációs csatornákat kell helyrehozni, és beszélni kell egy rövid távú tűzszünetről. Nagyon sok tűzszünet összeomlik, de mindig van lehetőség újra megteremteni. És az újabb hetek újabb lehetőségeket teremtenek megvitatni a legfontosabb kérdéseket.
Sebastian Kurz meglátása szerint Európára és az Amerikai Egyesült Államokra a világ többi részén egyfajta példaként tekintenek, amit jó lenne lemásolni. Ugyanakkor ennek oka nem a nyugati demokrácia, sokkal inkább a gazdasági sikerei. Ha tehát Európa elveszti gazdasági sikereit, politikai modellje is sokkal kevésbé lesz vonzó a világ több része számára.
A fesztivál megnyitóján Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP) Esztergom polgármestere hangsúlyozta: a város összeforrt az MCC Feszttel, az esztergomiak várják és szeretik a fesztivált.
Megjegyezte: a Klímapolitikai Intézettel közösen, immáron negyedik alkalommal rendeztek szemétszedést, csikkgyűjtést, és a program annyira sikeres volt, hogy másfél óra alatt elfogyott rá a regisztráció.
Jelezte: dolgoznak a folytatáson, és jövőre is visszavárják a fesztivált.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
A kereszténység globális pápaság nélkül is létezhetne, ugyanakkor az intézmény alapja az evangéliumi eszményekből, mai szuverén formája pedig a történelemből vezethető le – jelentette ki a professzor.
"Ez a szellemiség kapcsolta egybe az egyházi közösséget, de ez a szellemiség kapcsolja össze a nemzetet is, tartja meg az országot, és mutat irányt, amikor az életre vezető utakat keressük: amikor gyermekeket nevelnek, földet művelnek, városokat építenek, könyvet írnak, és akkor is, amikor a hazát védelmezik" - fogalmazott a tárcavezető.