Amerikai rakéta: ha Moszkvára esik, brutális megtorló dühöt robbanthat ki – Kép: cnn

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva az Egyesült Államok minden jogot megad Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel csapjon le az orosz terület mélyére, Moszkva válasza erre brutális lesz. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Szerkesztő úr, ha Moszkvát, Szentpétervárt, Jekatyerinburgot lövik az ukránok a NATO együttműködésével, ezzel nem teszik alkalmatlanná Oroszországot a válaszcsapásra. És ez vélhetően tényleg brutális lesz. Azaz a fronton elvérző ukrán fiatalemberek mellett civil városlakók is a másvilágra távoznak. Mi állhat a mögött, hogy ez a körülmény a kijevi vezetőséget soha nem érdekelte?

– Ha ez így igaz, akkor ez egyértelmű hadüzenet Oroszország ellen, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. A kijevi „vezetést” pedig azért nem érdekli ez, mert tudjuk, hogy Zelenszkij nem ukrán, csak ukrán zubbonyban játssza a szerepét. Kevés szó esik róla, de ez a különös háború – ahogyan Putyin nevezte, különleges hadművelet – teljesen eltér a „klasszikus” területfoglaló (életteret kiterjesztő) háborúktól. Az első perctől világos volt, hogy Putyinnak esze ágában sincs elfoglalni Ukrajnát, csak az ukrajnai oroszokat, az általuk lakott területeket akarja megvédeni. Az előzmények ismertek: a végtelenségig felheccelt ukrán nacionalisták, akik amerikai forgatókönyv szerint (Nulan kikotyogta) puccsal kerültek hatalomra, kezdték a saját országuk lakosságát, az ukrajnai oroszokat vegzálni. Az orosz hadsereg kezdettől fogva kerülte a civil lakosság elleni fellépést, első körben csak el akarta zavarni a félfasiszta vezetést, illetve az ukrán infrastruktúra lerombolásával igyekezett megtörni. A bucsai nagy előadás is arról szólt, hogy az ukránok bizonyítsák, milyen vadállatok az oroszok. Akiket persze nem kell félteni, mi, magyarok tudjuk a legjobban, mire képesek.

– A NATO is eszkalálja a háborút, helyesli, hogy Kijev mélységi rombolásokat végezzen orosz területen. Játszmát erőltetnek, ám ehhez nemcsak eszük nincs, hanem nem veszik észre, hogy nem sakktáblán tologatnak bábukat, hanem naponta több száz fiatalember hal kínhalált harctereken azért, hogy ők Putyin ellen a partit megnyerjék. Hogyan kerülhettek magas döntéshozói posztra ezek a vagy infantilis, vagy pszichopata szerzetek?

– Talán egy érzékletes példával lehetne illusztrálni ezeknek a lelketlen embereknek a ténykedését. Soros Gyögy valamikor fél éve azt nyilatkozta, hogy az „ukrán projekt” sikeres, dacára az emberáldozatoknak. Az ő és a hasonszőrűek olvasatában minden fiatal és nem fiatal, katona és civil élete csak járulékos veszteség, ez az irgalmatlan hatalomvágyuk ára. Ha egy kilencven év körüli vénember, aki már kifelé csoszog az életből, tudja, hogy ketyeg az óra, nem törődik a körülötte levő emberi világgal. Nem érdekli, mi jön őutána, talán már rég kiveszett belőle minden emberi érzés. Saját bevallása szerint már a második világháború idején sem érdekelték a sorstársai. Az ilyen habitusú emberek számára csak egy érték létezik: a pénz. S a pénz megszerzéséhez a hatalom. Országokat tönkretenni, kormányokat bedönteni, milliók sorsáról dönteni számukra olyan, mint egy sakkparti, amit szivarfüstben, a legfinomabb konyakok párájában játszanak egy lefüggönyözött szeparéban. Nem az ő vérük folyik ki az ukrajnai harcmezőn a térdig érő sárba, nem az ő anyjuk, feleségük, gyerekük marad özvegy és árva.

– Putyin mondta a napokban, hogy néha az az érzése, hogy Ukrajnát külföldiek irányítják. Miért találta fején a szöget a háborút felelőtlenül elindító extrém politikus?

– Szerintem az orosz elnök finoman fogalmaz, ám amit mond, az elég egyértelmű. Ő is tudja, ki irányítja Kijevet. Putyinról elterjedt az a narratíva, hogy felelőtlen, extrém, és hogy semmi sem indokolta az Ukrajna elleni orosz támadását. Holott emlékezhetünk, az orosz elnök hányszor mondta el nyíltan és őszintén a közép-európai rendszerváltás után: Ukrajnának semlegesnek kell maradnia, és a NATO megszegte az ígéretét, mert benyomult az orosz kertek alá. Nem vették komolyan, mert a nyugati politikában (társadalmakban) ma már nem tényező az őszinte, egyenes beszéd. Azt is könnyedén elfelejtettük, hogy a krími, donbaszi oroszoknak autonómiát ígértek, a nemzetközi joggal összhangban. (Sőt: Kárpátaljának is, ha valaki elfelejtette volna!) Ha manapság Putyint elfogatóparanccsal riogatják, ugyanennek kéne vonatkozni Borisz Johnson egykori angol miniszterelnökre (és még néhány gazemberre) is, aki megtorpedózta 2022 tavaszán a békekötést. Ukrán vezetés tulajdonképpen nem is létezik, hiszen az ukrán elnök, aki új színészi szerepet játszik (és sejthető, kinek a szolgája, de egy biztos, nem a népé), futószalagon cserélgeti a figurákat, pártokat, egyházakat tilt be. Tulajdonképpen egy zsebdiktátor, akit kívülről mozgatnak a fentebb említett lókötők.

Molnár Pál