Ha Brüsszelnek migránsok kellenek, Magyarország biztosítja nekik szabad akaratukból az önkéntes kiutazás lehetőségét Brüsszelbe - fogalmazott Gulyás Gergely.
2024. szeptember 26. 20:27
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2023. november 28-án. MTI/Balogh Zoltán
Vitnyéden semmilyen menekülttábor nem lesz, a kormánynak semmilyen ilyen terve nincs - jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-nek telefonon nyilatkozva.
Gulyás Gergely kifejtette, hogy az osztrák belpolitikában elhangzott állításokkal ellentétben a magyar kormány álláspontja egyértelmű: Magyarország eddig is védte Európát a migrációtól és ezt követően is meg fogja védeni Európát, így Ausztriát is a bevándorlóktól.
A miniszter kijelentette: Vitnyéden semmilyen menekülttábor nem lesz, ahogy ezt a választókerületi elnök is korábban egyértelműen elmondta.
Diákok számára nyári táboroztatás lehet: egy soproni és egy győri iskolának, ahol rendészeti oktatás zajlik, lesz valószínűleg nyári tábora Vitnyéden a jelenlegi tervek szerint.
Magyarország meg akarja védeni a külső határait és abban az esetben, ha Brüsszel migránsok befogadására kényszerít bennünket, akkor menekülttábort nem az osztrák határnál, hanem a Gran-Place-on, Brüsszel főterén kell létrehozni.
Ha Brüsszelnek migránsok kellenek, Magyarország biztosítja nekik szabad akaratukból az önkéntes kiutazás lehetőségét Brüsszelbe - fogalmazott Gulyás Gergely.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
