Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke A közmédia nyelvi környezete: mesterséges intelligencia, nyelvi változás, nyelvhelyesség címmel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mellett működő Montágh Testület szervezésében rendezett konferencián a Millennium Házában 2024. szeptember 26-án. MTI/Szigetváry Zsolt 

A valóságot és a jelent előtérbe helyező nyelvhasználat jellemzi a közmédiát - mondta Kovács Gábor István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar tudományos dékánhelyettese a közmédia nyelvi környezetéről szóló szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.

A közmédia tanácsadó testülete, a Montágh Testület által szervezett rendezvényen az egyetemi docens közölte: vizsgálatot végzett a magyar közszolgálati újságírás nyelvhasználatáról, amelyből kiderült, hogy vannak kifejezetten a közmédiára jellemző szavak és stílusjegyek.

Azt mondta, a felmérés szerint a közmédiában sokkal jellemzőbb a pontos, tényszerű, számszerű adatok közlése, mint a kereskedelmi médiában, miközben a múlttal való összehasonlítás ritkábban jelenik meg.

Kitért arra is, hogy a kereskedelmi médiumok gyakrabban számolnak be arról, hogy melyik napszakban történt az esemény. A tematikai különbségek kapcsán példaként említette, hogy költségvetési kérdésekkel tavaly gyakrabban foglalkozott a közmédia, mint a kereskedelmi oldalak, de ez a különbség mostanra kevésbé jellemző.

Blankó Miklós nyelvész, nyelvművelő a közmédia Édes anyanyelvünk című rádióműsoráról tartott előadást, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező, százéves műsor kiemelt szerepet tölt be a nyelvi szemléletformálásban és a normakijelölésben. Fontos feladata továbbá az is, hogy a nyelvtudomány, a nyelvészet legfontosabb eredményeit kommunikálja a közönség felé - tette hozzá.

Blankó Miklós hangsúlyozta: a műsor készítőihez beérkező hallgatói levelek 75 százaléka idősektől érkezik, 25 százaléka pedig középkorúaktól és fiataloktól. Úgy fogalmazott: "ébredeznek a fiatalok", mert az látszik, hogy közülük is egyre többeket érdekel az anyanyelv témája.

A szakember örvendetesnek nevezte, hogy a határon túlról, sőt akár távoli diaszpórából - például Ausztráliából és Amerikából is - írnak leveleket a hallgatók a műsorba, köszönhetően annak, hogy a Médiaklikk.hu oldalon a világ bármely pontjáról elérhetők a tartalmak.

Rámutatott: a levélírók többsége nyelvvédelmi céllal ír, sokan kritizálják a média nyelvhasználatát.

"A hallgatók tükröt tartanak elénk" - jelentette ki, hozzátéve: gyakran érkeznek szóhasználati megjegyzések, amelyek a "helyes és igényes" nyelvhasználatra hívják fel a figyelmet, illetve az idegen szavak használatát bírálják.

Blankó Miklós felidézte: az Édes anyanyelvünk című műsor a tévében és a rádióban is napi öt percben látható, illetve hallható.

A Montágh Testület rendezvénye egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyben Volf-Nagy Tünde, az M1 korábbi berlini tudósítója, a Kossuth rádió felelős műsorvezetője, Mohay Bence, az M4 Sport műsorvezetője, Bazsinka József, a Bartók rádió szerkesztő-műsorvezetője és Bordi András, a Kossuth rádió főbemondója vitatta meg a közmédia nyelvhasználati kérdéseit.