Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
2024. november 3. 18:26
Bandung, 1955 április – XXIszazadintezet
Guterres azzal szembesítette Zelenszkijjéket, hogy a BRICS-tagországok közel felét alkotják a világ népességének. Az ENSZ-főtitkár ezért is volt kénytelen elzarándokolni Kazanyba, és ott kezet fogni többek között a BRICS legjelentősebb alakjával, Putyinnal.
A BRICS fölidézi az 1955-ös bandungi kezdeményezést, és nem tudni, hogy a BRICS alapítói-alakítói szem előtt tartották-tartják-e annak keserves tapasztalatait.
Jelentős különbség a csaknem hét évtizede indonéziai helyszínnel tett kísérlethez képest, hogy a BRICS-klubban Oroszország és Latin-Amerika is részt vesz, Kína és India pedig immár nagyhatalomként alakít.
Ez mennyire erősíti annak esélyét, hogy klubból komoly szervezetté kristályosodjanak annak ellenére, hogy a BRICS-ben négy-öt civilizáció próbál közösséget szervezni?
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Egységességre irányuló szándékokkal.
Van közös – ha nem is ellenség – ellenlábas.
Még nem igazi szervezet. Még inkább csak politikai klub.
Bandung még klubbá sem tudott jegecesedni.
Egykori tökös politikusai néhány évvel a találkozó után az örökkévalóságba távoztak, és semlegesítésüket nem az Atlantikumból átdobott szakemberek végezték el, hanem saját népük – valószínűleg kívülről manipulált – fiai hajtották végre.
Még érdemi közös közleményt sem adtak ki, mégis a puszta találkozó ténye, a fősodortól való eltávolodás, az önállósodás gyermeteg kifejezése is ijedelmet keltett a kozmopolita grémiumban.
Az ősi mesterség fogásaival sikerült elejét venni a további kísérletezésnek. A fő kísérletezők semlegesítése mind máig átfogó, globális tanulságul szolgál.
Ilyen jellegű kihívás megválaszolására mennyire lehetnek felkészülve a BRICS-klub mai, kisebb tagjai?
Ezt még nem tudhatjuk.
Ám ezeknek a kisebb szereplőknek is elsőrangú, húsz és harminc év közötti fiatalemberekből álló okos, angolul kiválóan beszélő, és nem ijedős agytrösztjei vannak. És terveket szőnek.
Valószínűleg – és talán nem is lassan – új irányba fordul a történelem kereke.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
