"A szankciók jobban ártanak egyes európai országoknak, mint Oroszországnak, s azt is látjuk, hogy sok nyugat-európai vállalat és ország egyszerűen kikerüli a szankciókat" - leplezte le a nyugat-európai szélsőséget Szijjártó Péter.
2024. szeptember 28. 09:58
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Közgyűlése 79. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2024. szeptember 25-én. MTI/EPA/Olga Fedorova
A nemzetközi politikának vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára, és újfent előtérbe kell kerülnie a diplomáciának, kizárólag ez vezethet el az ukrajnai háború lezárásához is - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.
A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország már két és fél éve az ukrajnai háború szomszédságában él, közvetlenül szembesülve annak a negatív hatásaival.
"Másfél millió menekült érkezett hazánkba, az infláció az égbe szökött, és még mindig ezer olyan iskola van Magyarországon, ahova menekült gyerekek járnak" - sorolta.
"És ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, akkor azt hiszem, nyilvánvaló, hogy a válasz, amit a globális és európai közösség próbált adni, nem hozta el a békét, nem hozott minket közelebb hozzá" - mondta.
"A szankciók jobban ártanak egyes európai országoknak, mint Oroszországnak, s azt is látjuk, hogy sok nyugat-európai vállalat és ország egyszerűen kikerüli a szankciókat" - tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a fegyverszállítások sem vittek közelebb a megoldáshoz, mindössze az áldozatok számát növelték meg.
"Az ukrajnai háborúnak nincsen megoldása a harctéren, a megoldás a tárgyalóasztalnál van, ezért mi a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdésének pártján állunk" - szögezte le.
Majd emlékeztetett, hogy a háború kitörését követően a kormány felajánlotta a szemben álló feleknek Magyarországot a béketárgyalások helyszíneként. "Azóta nem beszéltünk erről, de a meghívás még áll" - tudatta.
A miniszter ezután sérelmezte, hogy aki akár csak megemlíti a "béke" szót, azt azonnal támadni kezdik, és különböző dehonesztáló megbélyegzésekkel illetik, ahogy az a magyar kormány esetében is látható. Illetve sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a "béke" egyesek szemében mostanra szitokszóvá vált.
Végül aláhúzta, hogy a nemzetközi politikának vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára, és ismét a diplomáciának kell előtérbe kerülnie.
Ennek kapcsán kifejtette, hogy a valódi diplomácia nem az, amikor valaki csak azokkal áll szóba, akikkel mindenben egyetért, hanem mindenkivel párbeszédet kell folytatni.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
Orbán Balázs "nyugtalanító megszólalásoknak" nevezte a nyugdíjak és a 13. havi nyugdíjakkal összefüggésben Brüsszelből és a magyar ellenzéktől érkező kritikákat, szavai szerint a 13. havi nyugdíj kivezetésének ötletével próbálnak nyomást helyezni Magyarországra.
A kormány családtámogatási rendszerének köszönhetően Magyarországon ez jóval alacsonyabb, 6,9 százalék. Már 255 ezer család jutott ingatlanhoz vagy bővítette otthonát a csok és a csok plusz segítségével. Több mint 260 ezer család életét segítette a babaváró program - írta a kormánypárti politikus.
"Európa gazdaságának megmentéséhez és az európai versenyképesség visszaesésének megállításához ugyanolyan horderejű jobboldali fordulatra lenne szükség Európában, mint amilyen jobboldali fordulat történt az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban" – ajánlott mintát a külügyminiszter.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
