turizmus.com

Több mint száz műalkotással, valamint archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítségével tárja a látogatók elé a festőóriás életét, sikereit és életművét a Szépművészeti Múzeumban november 27-től látogatható Munkácsy - Egy világsiker története című időszaki kiállítás.

A Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tárlat közönsége a festő fő művei mellett a kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig még sosem látott alkotásaival is találkozhat - tájékoztattak a szervezők a kiállítás hétfői sajtóbemutatóján.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a rendezvényen kiemelte: a mintegy száz művel az eddigi legátfogóbb Munkácsy-tárlatot hozták létre, amelyben először jelenik meg néhány nemzetközi párhuzam is. Kitért arra is, hogy az alkotások közül több még soha nem járt Magyarországon.

"Munkácsy Mihály kétségtelenül a 19. századi magyar művészet legismertebb alkotója. Fordulatos életútját számos regényben is megörökítették, és az őt körülölelő legenda, a Munkácsy-mítosz már több mint száz éve szerves részét képezi a magyar kultúrának. Mi mégis arra törekedtünk, hogy vele kapcsolatban újat mondjunk, újat mutassunk be" - hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Krasznai Réka művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.

Hozzáfűzte: nincs még egy olyan magyar festő, aki olyan magasságokig és olyan hírnévig és sikerig vitte volna, mint Munkácsy. A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus-trilógiával vált nemzetközileg ismertté, de hírnevéhez hozzájárultak a tehetős nagypolgárság világát megjelenítő szalonzsánerei is. Már életében valóságos kultusznak örvendett Magyarországon, halálakor a közvélemény a 19. század egyik legnagyobb magyar művészeként gyászolta. Ezt a páratlan életutat igyekeztek bemutatni, lépésről lépésre tárva a látogatók elé a sikerig vezető utat.

Krasznai Réka elmondta, hogy a kiállítás hat nagy tematikus egységből épül fel. Az első egység címe: Egy legenda születése - Az első sikerek. A szekció az Ásító inastól Munkácsy realista főművein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be Munkácsy művészetének alakulását. A Műteremben című festmény mellett kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével - hívta fel a figyelmet.

A második egység A századvég Párizsában: út az európai elitig címet kapta. Itt tekinthető meg egyebek között Munkácsy párizsi sikertörténetének mérföldköve, az 1878-as párizsi világkiállításon tiszteleti nagy aranyéremmel díjazott Milton című alkotás, illetve a Magyarországon most először bemutatkozó Pávák című festmény - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A harmadik szekció a "Kolosszálképek festője": A világhírű Munkácsy címet kapta. Ennek az egységnek a középpontjába a mester óriásképei - köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című alkotás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe áll. Krasznai Réka felhívta a figyelmet arra, hogy az 1880-as években Európa-szerte és az Egyesült Államokban is bemutatott, több mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhető, hogy Munkácsy a szó szoros értelmében világhírű festővé vált.

A negyedik, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei címet viselő szekció azt a műfajt mutatja be, amelyben a festő leginkább mentesülhetett az elvárások és a műfaji kötöttségek béklyói alól, és amelyben a legszabadabban alkotva létrehozta a 19. századi magyar tájképfestészet olyan fő műveit, mint a Poros út első és második változata, vagy a Fasor című festménye - hívta fel a figyelmet a kurátor.

Az ötödik tematikai egység (Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka) a 19. század végi párizsi szalonok világába enged bepillantást az életmű máig legnépszerűbb képtípusának, az úgynevezett szalonképeknek zömében magángyűjteményekből kölcsönzött darabjain keresztül. Krasznai Réka kurátor egyebek között a Magyarországon először látható Pamlagon ülő nő című alkotásra is felhívta a figyelmet.

A tárlat záró egysége A Munkácsy-kultusz címet kapta. A terem a Munkácsy-életművet és a festő személyét már életében körülölelő kultusz történetébe enged bepillantást. A mesterről készült festmények, szobrok és grafikai portrék mellett itt látható a Munkácsy ikonikus voltát alátámasztó Vihar a pusztán című alkotás, illetve annak Csontváry által készített parafrázisa is - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A kiállítás 2025. március 30-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.