Négy évtized után nyerte el végső formáját a Makovecz által tervezett épületkomplexum, miután a faluházat még 1985-ben nyitották meg, a bővítésének tervei pedig az utóbbi években valósulhattak meg.
2025. január 17. 15:53
A Makovecz Imre tervei alapján, kormányzati támogatással és a Magyar falu program forrásaiból épült zalaszentlászlói új óvoda és bölcsőde az avatás napján, 2025. január 17-én. MTI/Katona Tibor
Kormányzati támogatással és a Magyar falu program forrásaiból építettek Makovecz Imre tervei alapján új óvodát és bölcsődét, valamint az építész által megálmodott, ugyanahhoz az épületkomplexumhoz tartozó faluházat és szálláshelyeket újítottak fel Zalaszentlászlón.
Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a pénteki avatáson elmondta: négy évtized után nyerte el végső formáját a Makovecz által tervezett épületkomplexum, miután a faluházat még 1985-ben nyitották meg, a bővítésének tervei pedig az utóbbi években valósulhattak meg. A Makovecz Imre életművének gondozásáról szóló kormányhatározatban több mint 450 millió forintot biztosítottak az óvoda-bölcsőde megvalósítására, a program pedig további 150 millió forintot biztosított a befejezéshez.
Hozzátette: a kormány elkötelezett a magyar vidék, a legkisebb falvakban és városokban élők irányába, és amíg a falvakban ilyen szép számban születnek gyerekek és lesz igény óvodák építésére, felújítására, addig rendelkezésre állnak a források ehhez.
"Amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, addig lesz Magyar falu program is."
Zalában a program indulása óta eltelt fél évtizedben több mint 45 milliárd forint forrást nyertek el támogatásokra - fűzte még hozzá Gyopáros Alpár.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a térség fideszes országgyűlési képviselőjeként úgy fogalmazott: a vármegye és a választókerület szempontjából is példaértékű munka, ami negyven évnyi összefogással megvalósult Zalaszentlászlón. Makovecz Imre apai ágon nagykapornaki kötődésű volt, ezért is van számos általa tervezett épület Zalában, a zalaszentlászlói épületkomplexum pedig valódi közösségi tér, amelynek nagy jelentősége van a falu és a térség szempontjából is.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára azt mondta: Makovecz Gaudíhoz mérhető építészzseni volt, a terveit megvalósítani az építészek számára is embert próbáló feladat.
A helyi közösség mégsem az előtte álló akadályokat, nehézségeket nézte, hanem negyven évvel ezelőtt létrehozta Zalában az első Makovecz-épületet, de az igazi nagy teljesítmény, hogy évtizedeken átívelően megmaradt ez az összefogás a befejezéshez, amihez a kormány támogatását is elnyerték.
Bohár István (független) polgármestere felidézte, hogy az 1985-ben átadott faluházhoz Makovecz Imre ingyen bocsátotta rendelkezésre a terveket, és nagyobb részt a helyiek társadalmi munkájával valósult meg az építkezés. Az építész halála után indult kormányzati kezdeményezésnek köszönhetően valósulhatott meg a komplexum ezer négyzetméteres bővítése az óvodával, bölcsődével, amelynek munkálatai a koronavírus-járvány idején kezdődtek és a közelmúltban fejeződtek be.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
