Határmenti régiók: szerb-magyar együttműködés
Többek között olyan fontos témákat érintettek, mint a magyar-szerb határhelyzet javítása, közös infrastrukturális, mindenekelőtt a két ország közötti közlekedést segítő beruházások megvalósítása, kulturális és turisztikai együttműködés.
2025. február 13. 19:52

mti/Rosta Tibor

A DKMT Duna–Körös–Maros–Tisza-Euroregiós Fejlesztési Ügynökség által szervezett csütörtöki szegedi egyeztetésen szerbiai oldalról Maja Gojković, a Vajdaság tartományi kormány elnöke és Juhász Bálint, a vajdasági tartományi parlament elnöke által vezetett delegáció, magyar oldalról Csókási Eszter, a fejlesztési ügynökség ügyvezetője, Haág Zalán, a Csongrád-Csanád, illetve Mák Kornél, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés alelnökei és munkatársaik vettek részt.

Többek között olyan fontos témákat érintettek, mint a magyar-szerb határhelyzet javítása, közös infrastrukturális, mindenekelőtt a két ország közötti közlekedést segítő beruházások megvalósítása, kulturális és turisztikai együttműködés, a klímaváltozás káros hatásainak, például a régiót sújtó aszálynak és vízhiánynak a kezelése, de számos terv fogalmazódott meg a határ menti együttműködés további lehetőségeinek fejlesztésére.

Minden ilyen – és ehhez hasonló – kezdeményezés élő bizonyítéka annak, hogy Magyarország és Szerbia között soha nem volt olyan jó a kapcsolat, mint jelenleg.

A tanácskozás után Maja Gojković megtekintette az ország egyik legimpozánsabb egyházi épületét, a szegedi dómot.

Gondola
Címkék:
  • Az éghajlat-megmentő ipar
    Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
  • Brüsszel diktatúrára tör
    Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
MTI Hírfelhasználó