Latorcai Csaba: Egyelőre csak a kárát látják a magyar emberek a Tisza kormányzásának

Latorcai Csaba emlékeztetett: a Tisza KATA könnyítést ígért, ehelyett duplázni fogják a katások adóját. A jelenlegi katások havi 50 ezer forintos terhe 2027-ben 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne, az új rendszerben a főállásúaknak már 2027-től 100 ezer forint lenne a havi tételes adó – tette hozzá. Megjegyezte: az adóemelés minden bizonnyal meg fog jelenni a szolgáltatások és termékek árában is. Azzal kapcsolatban, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én lopás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatta ki a miniszterelnököt, Latorcai Csaba kiemelte:

Magyar Péter nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, bár korábban úgy nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, hogy ismét megtenné, amit tett. Most akkor hogy is van ez? A kereszténydemokrata politikus azzal folytatta:

a KDNP törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy december 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen számos zöldség és gyümölcs áfája.

Ez a Tisza választási vállalásai között is szerepelt, mégsem született róla kormányzati javaslat az elmúlt hónapokban. Vajon megszavazzák majd a saját vállalásukat?

Kitért arra is, hogy Lannert Judit szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok jelenlegi rendszere elsősorban a korai szelekciót és az elit elkülönülését szolgálja, és a kompetenciamérések alapján ezek az intézmények nem feltétlenül fejlesztik gyorsabban a diákokat, mint a hagyományos általános iskolák. Erről természetesen lehet szakmai vitát folytatni, de amikor egy miniszter olyan iskolatípusokról beszél, amelyekben több ezer gyermek tanul és több ezer pedagógus dolgozik, nem mindegy, milyen üzenetet kapnak az érintettek. A szülőknek, tanároknak és diákoknak most arra lenne szükségük, hogy világosan elmondják: tervez-e a kormány változtatást a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rendszerében, és ha igen, pontosan mit? – hangsúlyozta Latorcai Csaba.

Leszögezte továbbá:

tisztázni kell az országgyűlési képviselők megfigyelésének kérdését is.

A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, hogy Seszták Miklóssal szemben a mentelmi joga felfüggesztése előtt is alkalmaztak leplezett megfigyelést. Az ügyészség szerint erre a büntetőeljárási törvény alapján lehetőség volt. Azt ugyanakkor tagadják, hogy az ügyvédjét is megfigyelték volna. A KDNP parlamenti vizsgálatot kezdeményezett, ez ugyanis nem valamiféle apró részletkérdés, egy országgyűlési képviselő mentelmi joga és egy büntetőeljárás törvényessége olyan ügy, amelyben nem maradhatnak homályos pontok.

Öt hónap után egyre kevésbé az számít, mit mondtak a kampányban (az is számít persze, főleg, ha be nem tartott ígéretekről van szó). Sokkal inkább az, hogy milyen törvényeket hoznak, hogyan működtetik az államot (jelenleg szinte sehogy), és milyen következményei vannak a döntéseiknek. Egyelőre a magyar gazdaság és így a magyar emberek csak a kárát látják a TISZA (nem) kormányzásának – fogalmazott a KDNP ügyvezető alelnöke.