Franciaországban százezrek tiltakoztak a nyugdíjreform ellen
2023. március 24. 00:26
Franciaországban kilencedik alkalommal tiltakoztak több százezren utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal a kormány nyugdíjreformja ellen csütörtökön.
A szakszervezetek által szervezett békés felvonulásokat több nagyvárosban anarchista tüntetők zavarták meg, Párizsban mintegy ezer rendbontó kirakatokat tört be, megtámadtak egy gyorséttermet és összetűztek a rendőrökkel.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint országszerte 1,08 millióan vettek részt a tüntetéseken, a CGT szakszervezet 3,5 millió résztvevőről számolt be. Ez a szám jelentősebb, mint az előző tiltakozás után közölt adat, de valamivel kevesebb, mint a megmozdulások januári kezdetén regisztrált.
A legtöbben Párizsban tiltakoztak, a belügyminisztérium szerint 119 ezren, a szervezők szerint 800 ezren.
A menet élén vonuló szakszervezeti vezetők a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat. Philippe Martinez, a CGT főtitkára úgy vélte, hogy Emmanuel Macron "benzintartályt dobott a tűzre" az előző napi interjújával, amelyben hajthatatlannak mutatkozott a nyugdíjreform visszavonását illetően, s úgy vélte, hogy az elengedhetetlen az ország érdekében.
Alig indult el a százezres menet Párizsban, zavargások törtek ki a tömegben: macskaköveket, üvegeket, füstbombákat dobáltak fekete öltözékű kapucnis fiatalok a rendőrök felé, majd kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be és buszmegállók elemeit, padokat, táblákat rongáltak meg. A párizsi prefektúra a Black Bloc radikális mozgalomhoz tartozóként azonosított rendbontók közül este 8 óráig 33 embert állított elő.
Erőszakos cselekmények kísérték a felvonulásokat a nyugat-franciaországi Nantes-ban és Rennes-ben, ahol könnygázt és vízágyút vetettek be a rendőrök a rendbontók ellen, Lorient-ben a tiltakozók egy rendőrőrsöt támadtak meg, kisebb incidensről érkezetek hírek a déli Toulouse-ból, Bordeaux-ból és az északi Lille-ből is.
Gérald Darmanin belügyminiszter elítélte "az elfogadhatatlan támadásokat". A tárca előzetesen 12 ezer rendőrt és csendőrt rendelt ki a felvonulások biztosítására országszerte.
"Feszültebb a helyzet péntek óta, azóta egyre több a spontán megmozdulás. Korábban a felvonulások békések voltak. De néhány napja kukákat gyújtanak fel, a rendőrök pedig könnygázt vetnek be, minden elszabadult. A tüntetőknek elegük van, a rendőröknek is, és jóval nagyobb számban vonulnak ki" - idézett az AFP egy strasbourgi lakost.
A békés menetekben a szlogenek többsége a nyugdíjreform visszavonásának követelésén túl az államfő ellen irányult, aki szerdai televíziós interjújában elmondta: a nyugdíjkorhatár 64 évre történő megemelését előíró törvénynek az év végéig hatályba kell lépnie.
Az előző megmozdulásokhoz képest csütörtökön jóval nagyobb számban vettek részt a tiltakozásokban fiatalok, akik az ország 3750 középiskolájából tucatnyit elfoglaltak, s nyolcvan felsőoktatási intézményt is blokkoltak a diákok.
"Ez jelképes. Az elégedetlenségünket akarjuk kifejezni a reformmal szemben" - idézett egy 23 éves diákot az AFP hírügynökség a párizsi Assas jogi egyetemről, amelyet a megmozdulás kezdete óta először foglaltak el a diákok.
Csütörtökön a sztrájkok is folytatódtak: a vonatoknak a fele közlekedett, és fennakadások voltak a városi tömegközlekedésben, a tanároknak a negyede nem tartotta meg az óráit az közoktatási intézményekben.
A szakszervezetek a következő, tizedik országos tiltakozónapot március 28-ra hirdették meg.
Délelőtt a Parlamentben európai vezetők – spanyol királyostul – az ötven évvel korábbi forradalom jubileumán megszavazták, hogy „Budapest a szabadság fővárosa.” És délután immár a szabadság fővárosában megint piros lett a vér a pesti utcán.
Novák Katalin szombaton részt vett a csíksomlyói búcsún, azt követően jelent meg Facebook-oldalán egy videó, melyben a székely himnusz egy reszlete hangzik el. A Facebook-poszt címeként a "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk" sort emelte ki a magyar köztársasági elnök.
A baloldalt külföldről finanszírozzák több milliárd forinttal, és azok, akik ezt a pénzt nekik adták, szintén a háború pártján vannak. Lehet, hogy azért van szükség a háborúpárti deklarációra időről időre, hogy világossá váljon a külföldi finanszírozók számára az, hogy a magyar baloldal úgy cselekszik, ahogy azt tőle elvárják - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A nem kötelező erejű ENSZ-határozatok kötelező erejű szokásjogot hoznak létre. Ily módon az abortuszlobbisták egy évek óta ismert stratégia szerint arra akarják rákényszeríteni az egyes országokat, hogy az abortuszt "emberi jogként" ismerjék el, bár ilyen kötelezettséget előíró szerződést nem írtak alá.