A szerződő felek megőrzik nemzeti azonosságukat - mondja ki a maastrichti egyezmény. Az Európai Unió nem kíván olvasztótégely lenni, hanem úgy próbál jólétet teremteni polgárainak, hogy fenntartja a földkerekség legnemesebb kultúráit, az európai nemzetek sok évszázad alatt létrehozott értékeit. A kontinens egyik legeredetibb színe a magyar kultúra, mely 1100 éve meghatározó a Kárpát-medencében, s hatása messzi tájakon - az Óperencián túl - is érzékelhető. E kultúra megőrzése történelmi leckéje annak a tizenötmillió embernek, aki ma magyarként éli mindennapjait, e nyelven fogalmazza meg önmagának a világ kihívásait, s keresi az ezekre adandó választ. A feladat, a küldetés világos, annál bonyodalmasabb a megvalósítás hogyanja. Ehhez igyekezett ötleteket kapni Molnár Pál újságíró a könyv hét interjúalanyától: olyan magyar értelmiségiektől, akik hivatásukban nemcsak megpróbáltak felelni a globalizáció kihívásaira, hanem sikert is elértek fáradozásukkal.
A felelősségérzet, az intelligencia és a gyakorlatiasság eredményt hozhat akkor is, ha jelentős ellenérdekeltséggel, bénító közönnyel és elképesztő gátlástalansággal ütközik a cselekvő ember. Boross Péter volt miniszterelnök. Borbély Imre erdélyi politikus, Bod Péter Ákos közgazdász, Földi László hírszerző főtiszt, Pecze Zoltán katonadiplomata, Makovecz Imre építész és Szerencsés Zsolt üzletember már - mint a magyar szólás kifejezi - letett valamit az asztalra. Ez - és a jövőért érzett őszinte aggodalmuk - szavaiknak súlyt ad akkor is, ha számos javaslatukkal vitatkozni lehet. Gondolataik közül az mindenképp megszívlelendő, hogy keserveink sorra vételekor az önsajnálatnál élénkítőbb a humor, és nemcsak reagálni lehet az újabb és újabb veszélyekre, hanem kezdeményezően, offenzíven is felléphetünk hazánkban, innen az Óperencián.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A kormányfőt kérdezték a tíz évvel ezelőtti, a röszkei határnál történt eseményekről. Elmondta, Röszkénél derült ki, hogy a migránsok nem menekültek, hogy mobiltelefonjaik vannak, hogy összehangolt akcióra képesek, inkább katonai jellegű a mozgásuk és nem pedig a menekültekre emlékeztető, ott derült ki, hogy bankkártyáik vannak, hogy szervezett embercsempész-hálózatok mozgatják őket, és ott derült ki, hogy az egész mögött Soros György civil szervezeteinek hálózata húzódik meg.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
